Több tucat csontvázat rejtett a horvátországi kút

Legalább 43 ember maradványaira bukkantak egy római kori kútban a horvátországi Eszéken (Osijek) – számol be a Live Science. A szakértők szerint az elhunytak akár a 3. század közepén a Római Birodalomban pusztító cipriáni pestin áldozatai is lehettek. A kútban férfiak és nők, valamint felnőttek és gyerekek maradványai kerültek elő, egyik áldozat csontvázán sem találtak súlyos sérüléseket.

A tömegsírt még 2008-ban tárták fel egy római kori nekropolisz közelében. A Mursa nevű várost Hadrianus császár alapította i. sz. 133-ban, és később fontos katonai szerepet töltött be a Duna mentén.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Mit tudni a cipriáni pestisről?

A most vizsgált kúttól nem messze korábban két másikat is feltártak, amelyekben fiatal férfiak csontjaira bukkantak. Ezeken erőszakhoz köthető sérüléseket mutattak ki, ezért a kutatók arra jutottak, hogy a 260-ban lezajlott mursai csatában halhattak meg. A most előkerült maradványok azonban egészen más képet mutatnak.

„Azt mondanám, hogy ez egy civil lakosság jellegzetes demográfiai összetétele. Semmiben sem hasonlít arra a két, csatához köthető tömeges temetkezésre” – mondta Mario Novak, a zágrábi Régészeti Kutatóintézet bioarcheológusa és a vizsgálat vezetője. „Munkahipotézisünk szerint ezek az emberek egy járvány áldozatai lehettek.”

A 3. század közepén valóban súlyos járvány söpört végig a Római Birodalmon. A cipriáni pestis néven ismert járvány a források alapján először a Duna mentén állomásozó római katonákra sújtott le, majd a birodalom más részein is tömeges elhalálozást okozott. A járvány pontos oka máig nem ismert, a pestis megnevezés ezért félrevezető – valójában egyéb betegségek, például vérzéses láz is állhatott a hátterében.

Kiszáradt kútba temették a halottakat

A kutatók egyelőre nem találtak közvetlen bizonyítékot arra, hogy az eszéki kútban fekvő emberek valóban ebben a járványban haltak meg. A maradványokon mindenesetre ízületi kopás és fogszuvasodás nyomait azonosították, emellett néhány esetben tuberkulózis és skorbut lehetséges jeleit is megfigyelték, de egyik elváltozás sem visz közelebb a halál okához.

A temetkezés módja ugyanakkor figyelemre méltó. A holttesteket nem egy hagyományos tömegsírba temették, hanem egy korábban kiásott, majd használaton kívüli, kiszáradt kútba helyezték, valószínűleg gyors vészmegoldásként. Novak szerint a római korban több olyan kutat is ismernek, amelyet később holttestek elhelyezésére használtak többek között háborúk vagy járványok idején.

Az eszéki maradványok megértéséhez további vizsgálatokra lesz szükség. A készülő DNS-elemzésekből többek között az is kiderülhet, hogy helyi lakosokról volt-e szó, vagy a Római Birodalom más részeiről Mursába vezényelt katonákról és családtagjaikról.