Új leletek írhatják át Göbekli Tepe történetét

A Göbekli Tepénél zajló legújabb ásatások azt mutatják, hogy az egykor csak szertartási helyszínnek tartott komplexumban emberek is lakhattak – számol be az IFLScience. A délkelet-törökországi lelőhelyen egy 80-szor 70 méteres területen olyan nagyméretű, négyszögletes épületek maradványait azonosították, amelyeknek belső kialakítása Necmi Karul, a Tas Tepeler (Kőhegyek) projekt koordinátora szerint lakóhelyekre utal.

Göbekli Tepe mintegy 11 600 éves, és a világ egyik legrégebbi ismert monumentális építészeti együttese. A lelőhelyen hatalmas, díszes kőoszlopokkal kialakított építmények sorakoznak, amelyek több építési szakaszban, i. e. 9600 és 8200 között készültek. Koruk miatt a lelőhely különösen fontos az emberi társadalmak korai fejlődésének megértésében: létrejöttekor a földművelés még csak kialakulóban volt, és a térség lakói hagyományosan vadászó-gyűjtögető életmódot folytattak. Bár a területet régóta vizsgálják, mind a mai nap tud meglepetéseket okozni.

Változóban a Göbekli Tepével kapcsolatos elképzelések

A most feltárt épületek azért különösen érdekesek, mert árnyalhatják azt a korábbi elképzelést, amely szerint Göbekli Tepe kizárólag rituális célokat szolgált, és nem volt állandóan lakott település. A lelőhely első nagyobb feltárásait az 1990-es években Klaus Schmidt régész vezette, aki úgy vélte, hogy a monumentális építményeket vadászó-gyűjtögető közösségek hozták létre, elsősorban szertartási célokra. Az elképzelés szerint az ilyen összetett építkezésekhez szükséges társadalmi szervezettség még a mezőgazdaság kialakulásához is hozzájárulhatott.

Az elmúlt évek kutatásai azonban egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy az emberek legalább a lelőhely történetének bizonyos időszakaiban életvitelszerűen is jelen voltak a területen. A legújabb eredmények ezt az értelmezést erősítik, bár nem feltétlenül jelentik azt, hogy a monumentális építmények elveszítenék rituális jelentőségüket.

A feltárásokkal párhuzamosan a már ismert építmények megőrzésén is dolgoznak. Mehmet Nuri Ersoy török kulturális és turisztikai miniszter szerint a kutatók egyszerre végeznek ásatási, restaurálási és állagmegóvási munkálatokat. A szakemberek többek között megerősítették az egyik építmény falait és két központi monolit alapkapcsolatait, a hatalmas kőelemeket pedig acélkábelekkel biztosítják a földrengések ellen.