A sivatagban bukkanhattak a neandervölgyiek nyomára

Egy új tanulmány alapján a neandervölgyiek mintegy 55 ezer évvel ezelőtt az Arab-félsziget belső területeire is eljuthattak – számol be a Live Science. Ha az értelmezés helyes, a faj elterjedési területe a feltételezettnél jóval délebbre nyúlhatott.

A kutatók a Szaúd-Arábia északi részén fekvő Nefúd-sivatag egyik, egy egykori tó partján elhelyezkedő lelőhelyén, a Dzsebel Katefeh-1-en (JKF-1) talált kőeszközöket vizsgálták. Mivel az Arab-félszigeten eddig egyetlen neandervölgyi csontmaradványt sem találtak, a szakértők a kőeszközök jellegzetes formája alapján próbálták meghatározni készítőik kilétét.

Ehhez több száz kőpattinték alakját elemezték, és olyan statisztikai modellt dolgoztak ki, amelynek segítségével össze tudták hasonlítani a neandervölgyiekhez, illetve a Homo sapienshez köthető leleteket. A modell alapján a JKF-1-ről és egy közeli kisebb lelőhelyről származó eszközök alakja jóval inkább a neandervölgyiek által készített eszközökhöz hasonlított.

A leletek korát optikailag stimulált lumineszcenciával határozták meg. A módszer azt mutatja meg, mikor érte utoljára napfény a vizsgált homokszemcséket. Az eredmények azt mutatták, hogy az eszközök mintegy 55 ezer évesek, vagyis abból az időszakból származnak, amikor a sivatag éghajlata éppen nedvesebbé vált. A korábbi vizsgálatok még jóval tágabb, 90 és 50 ezer év közötti időszakra tették a leletek korát.

Mennyire meggyőzőek a bizonyítékok?

A klímaváltozás magyarázatot adhat arra is, miért jutottak el a neandervölgyiek ilyen messzire délre. A száraz időszakot követően az egykori tó ismét feltöltődött, a sivatag pedig zöldebbé válhatott. A növényzet nagyobb számban vonzhatta a legelő állatokat, a neandervölgyiek pedig követhették zsákmányaikat a sivatag belseje felé.

„Eredményeink a neandervölgyiek területét a korábbinál sokkal délebbre terjesztik ki, és egyúttal Arábia jóval nyitottabb környezetébe is elhelyezik őket” – mondta Huw Groucutt, a Máltai Egyetem régésze és a csapat tagja.

Érdemes ugyanakkor kiemelni, hogy a következtetés egyelőre nem tekinthető bizonyítottnak. Knut Bretzke, a Tübingeni Egyetem régésze, aki nem vett részt a kutatásban, meggyőzőnek tartja az észak-arábiai neandervölgyi jelenlétre utaló bizonyítékokat, ám arra figyelmeztetett, hogy a statisztikai modellben felhasznált egyes összehasonlító lelőhelyek felszíniek, ahol a leletek hosszú idő alatt halmozódhattak fel.

A kérdést egy neandervölgyi maradvány vagy DNS-lelet dönthetné el, ezek azonban az Arab-félsziget forró és száraz környezetében rosszul őrződnek meg. Egyelőre ezért a kőeszközök jelentik a legfontosabb bizonyítékot a faj déli jelenlétére.