Ez a hatalmas csehországi építmény még a Stonehenge-nél is ősibb

Egy mintegy 6500 éves, hatalmas, kör alapú építmény maradványait tártak fel a csehországi Chleby közelében – számol be a Heritage Daily. A kutatók szerint a struktúra szertartási helyként szolgálhatott, a monumentális létesítmény pedig több mint ezer évvel idősebb a Stonehenge nagy építési korszakainál. Az építmény kialakítása lehetővé tehette a hold és a nap nyomon követését.

A struktúra átmérője körülbelül 230 méter, és egy több mint 2,5 méter mély árok vette körül. A régészek 12, szabálytalan távolságokban elhelyezett bejáratot azonosítottak. „Amikor részletesen elemezni kezdtük a bejáratok elhelyezkedését, világossá vált, hogy az elrendezésük nem véletlenszerű. Geometriájuk olyan rendszert alkot, amely lehetővé tette a nap- és holdciklusok legfontosabb pillanatainak megfigyelését” – mondta Petr Krištuf, a Nyugat-csehországi Egyetem régésze.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A kutatók két különösen fontos megfigyelési irányt azonosítottak. Az egyik a hold nagyjából 18 éves ciklusa során elért legszélsőségesebb horizontpozícióihoz igazodhatott, egy másik tengely pedig a nyári napforduló napkeltéje és a téli napforduló napnyugtája között teremtett kapcsolatot.

Ez utóbbi különösen érdekes párhuzamot mutat a Stonehenge-dzsel, amelynek fő tengelye szintén a napfordulókhoz kapcsolódik. „A történelem előtti időkben a földműves közösségek számára a napfelkelte és a nyári napforduló kapcsolata a kezdetet, míg a napnyugta és a téli napforduló a befejezést jelképezhette” – mondta Krištuf. A csehországi lelőhely azonban több mint ezer évvel korábban épült.

Mit tudni az ősi építményről?

A műemlék rituális szerepére más leletek is utalnak. Az árokban, főként a bejáratok közelében, szarvasmarhák koponyáit és szarvait találták meg. Jan Turek, a Károly Egyetem régésze szerint ezek egy része eredetileg a bejáratokat díszítő kapukon lehetett. Mint hozzátette, a bikakultusz meghatározó volt az első európai földművesek számára.

Az őskori látogatók hatalmas, szarvasmarha-maradványokkal díszített kapukon keresztül érkezhettek a szertartási térbe. A csillagászati tájolással együtt ez arra utal, hogy a helyszín jóval több lehetett egyszerű településnél vagy védműnél.

Emberi maradványokat is találtak az árokban, egy korábbi feltárás során például egy, a bronzkori úněticei kultúrához köthető temetkezés került elő, amelyben mintegy 18 ember csontjai feküdtek. A jelek szerint az elhunytakat nem egyszerre temették el, hanem hosszabb idő alatt kerülhettek a helyszínre. Úgy tűnik tehát, hogy az építmény sokáig megőrizte jelentőségét.

A vaskorra végül elveszíthette eredeti szakrális szerepét. „Az árok fokozatosan feltöltődött, és az egykori szentély helyén hétköznapi település alakult ki” – mondta Krištuf.

A kutatók most talajminták segítségével próbálják rekonstruálni, milyen tevékenységek zajlottak a helyszínen. Jan Fišer, a Hradec Králové-i Egyetem munkatársa szerint az emberi tevékenységek akkor is kémiai nyomokat hagynak a talajban, ha tárgyi bizonyítékuk már nem maradt fenn. Ezek alapján különböző funkciójú területeket azonosíthatnak, és azt is vizsgálhatják, hogyan változott a struktúra szerepe az évezredek során.