Egy moszkvai nagyfejedelem csontjaira bukkanhattak

Szent Dmitrij Ivanovics, azaz Doni Dmitrij moszkvai nagyfejedelem maradványait őrizheti az a 14. századi szarkofág, amelyet a moszkvai Kreml területén álló Arhangelszkij-székesegyházban vetettek vizsgálat alá – számol be a Heritage Daily. A rendkívül jó állapotban fennmaradt csontváz és temetkezési ruházat új részleteket árulhat el a középkori uralkodóról.

A kutatást az Orosz Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének szakemberei és a Moszkvai Kreml Múzeumainak munkatársai végezték az épület helyreállítása során. A fehér kőből készült, egyetlen tömbből faragott szarkofág körülbelül 205 centiméter hosszú és 57 centiméter széles. A sírt történelmi feljegyzések és egy későbbi felirat is Doni Dmitrij temetkezési helyeként azonosítja.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A szarkofág fedőlapja négy darabra tört, és az egyik repedés miatt fennállt a veszélye, hogy a kő a sírkamrába zuhan. A fedél eltávolítása után egy férfi nagyrészt érintetlen temetkezési ruházatban lévő maradványait találták meg. A textíliák jelentős része a fejtől a mellkason át egészen a térd fölötti részig konzerválódtak. A külső ruhadarab sűrű szövésű, összetett geometrikus mintázatú anyagból készült, a mellkason pedig egy fonott zsinórt is találtak.

A csontváz a hátán feküdt, karjai a mellkasán keresztezték egymást. A bal sarokcsont kivételével a maradványok szinte teljes egészében megőrződtek, több csont pedig eredeti anatómiai helyzetében maradt. A kutatók szerint néhány elmozdult lábcsont valószínűleg az 1860-as években, a székesegyházban végzett munkálatok során került más helyre, ekkor fűtési csöveket szereltek be.

Mit tudni a moszkvai csontvázról?

A leletegyüttes egyik különlegessége, hogy egyes testrészek körül még lágyszövetek is fennmaradtak – sötét színű maradványokat figyeltek meg többek között a nyak, a mellkas, a has és a combok környékén. A csontváz mozgatása valószínűleg elpusztította volna ezeket, vagyis a csontok az elmúlt évszázadban nagyrészt érintetlenek maradtak.

Az antropológiai vizsgálat alapján a férfi 35–45 éves korában halhatott meg. Ez jól összeegyeztethető Doni Dmitrij adataival: az 1350-ben született nagyfejedelem 1389-ben, 38 éves korában hunyt el.

A csontváz egy nagy termetű, fizikailag erős ember képét rajzolja ki, magasságát 175–177 centiméterre becsülik, ami a középkorban meglehetősen magasnak számított. A vállöv különösen széles volt, a kulcscsont és a szegycsont elváltozásai pedig arra utalnak, hogy életében jelentős fizikai terhelés érte a vállakat és a felső végtagokat. A térdeken a korai ízületi kopás jeleit is kimutatták.

A férfi fogazata ugyanakkor komoly betegségekről árulkodik. Mindkét állkapocs első őrlőfogait még életében elvesztette, és fogágybetegségre, illetve a fogak körüli csontszövet pusztulására utaló jeleket is észleltek.

Különösen érdekes egy begyógyult sérülés a koponyán: a jobb homlokcsonton, a szemgödör fölött egy nagyjából 28-szor 27 milliméteres, kör alakú sérülés nyomát azonosították. A sérülés gyulladás jeleit mutatta, majd teljesen begyógyult, vagyis egy ütést túlélt az illető. A kutatók nem találtak arra utaló jelet, hogy ez okozta volna a halálát.

Doni Dmitrij fontos szerepet töltött be az orosz történelemben

Doni Dmitrij halálának pontos oka nem ismert. A 14. század végén pestisjárványok pusztítottak a térségben, ezért korábban felmerült, hogy az uralkodó is a betegség áldozata lehetett.

A történelmi beszámolók azonban erős mellkasi fájdalomról, majd átmeneti javulásról számolnak be, ami a kutatók szerint kevésbé illik a pestis tipikus lefolyásához. A csontvázon nem detektálták hosszan tartó rendellenesség vagy halálos sérülés nyomát, így egy rövid lefolyású betegség továbbra is lehetséges magyarázat.

A kutatók szándékosan nem emelték ki és nem szállították laboratóriumba a csontváz nagy részét, hogy megőrizzék a temetkezés eredeti állapotát. A további vizsgálatok elsősorban az összegyűjtött apró ruhamaradványokra, részecskékre, valamint a helyszínen készített részletes dokumentációra és mérésekre támaszkodnak.

Ha valóban Doni Dmitrij maradványairól van szó, a lelet ritka lehetőséget kínál arra, hogy egy ismert középkori uralkodóról ne csak az írott források alapján alkossunk képet. Az egykori moszkvai nagyfejedelem ráadásul az orosz történelem kiemelt alakja, aki 1380-ban a kulikovói csatában a mongol Arany Hordát is legyőzte.