Rejtély, miért hagyták el az emberek ezt a középkori települést

A helyszínen sem tűzvész, sem szándékos pusztítás nyomait nem azonosították.




Kivételesen jó állapotban fennmaradt középkori településre bukkantak a közép-németországi Halberstadt közelében – számol be az Arkeonews. A földben házsorok, gödrök, kutak és egykori telekhatárok rajzolódnak ki, meglepő módon azonban az egykori lakók tárgyi emlékei szokatlanul kis számban kerültek elő.
A feltárás márciusban kezdődött Szász-Anhalt tartomány keleti részén, egy ipari park bővítését megelőző régészeti munkálatok részeként. A lelőhelyet korábban geofizikai vizsgálatokkal azonosították, amelyek egy összetett árokrendszert és számos régészeti objektumot jeleztek.
A településen több sorba rendezett, részben földbe süllyesztett épület nyomait találták meg. Két kutat is felfedeztek, a közeli Frevelgraben patakpartját pedig gödrök és települési rétegek jelzik a terület intenzív használatát. A különböző építmények egymásra rétegződése arra utal, hogy a település legalább két fejlődési szakaszon ment keresztül: új házakat emeltek a korábbiak mellé, illetve azok helyére, miközben a telekhatárokat jelző árkokat is többször átalakították.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? Magazinunkban további, máshol nem elérhető történeteket és lenyűgöző fotókat találsz a világ minden tájáról, ráadásul a nyomtatott magazin különleges élményét is átélheted. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.
Hova tűntek a középkori település lakói?
„A fennmaradt településszerkezet különösen jó lehetőséget kínál arra, hogy megértsük, hogyan osztották fel a területet, és mire használták az egyes részeit” – mondta Susanne Friederich, a Szász-Anhalt Tartományi Műemlékvédelmi és Régészeti Hivatal (LDA) munkatársa.
A lelőhely egyik legérdekesebb sajátossága azonban éppen az, ami hiányzik belőle. A régészek mindössze néhány kerámiatöredéket és kevés fémtárgyat – köztük egy bronz csapot, szerelvényeket és övcsatokat – találtak. Egy sűrűn beépített középkori településhez képest ez feltűnően kevés.
A település pusztulására sem utalnak nyomok: nem találtak égésréteget vagy erőszakos rombolásra utaló bizonyítékokat. Úgy tűnik, hogy a lakók nem egy hirtelen bekövetkezett katasztrófa miatt hagyták el otthonaikat, valószínűbb, hogy volt idejük összeszedni és magukkal vinni a még használható vagy értékes tárgyaikat. Hogy miért költöztek el, egyelőre nem tudni.
Térképekről ismert falut találhattak?
A település akár a történeti forrásokból ismert, eltűnt Kühlingen falu is lehet. A 19. és 20. század fordulóján készült térképeken Kühlingen nevét a feltárás közelében jelölték, és régebbi helytörténeti munkák is említenek egy ezen a vidéken fekvő, később elhagyott települést. A helyi tervezési dokumentumok szintén egy Kühlingen vagy Frevel nevű elpusztult faluról számoltak be.
Korábbi kutatások alapján a település eltűnését a késő középkorra, nagyjából 1250 és 1500 közé helyezték, a régészek szerint azonban a mostani ásatás ennél pontosabb keltezést is lehetővé tehet. A lelőhelyen előkerült állatcsontok egy részét szénizotópos elemzésnek vetik alá, amely segíthet meghatározni, mikor szűnt meg a település használata.
Kühlingen eltűnése egy szélesebb regionális folyamatba is illeszkedhet. A Harz-hegység északi előterében a 14. és 15. században számos középkori falu elnéptelenedett, igaz, ez önmagában nem magyarázza a halberstadti település sorsát.
A feltárás várhatóan december közepéig folytatódik, így a további leletek és a természettudományos vizsgálatok közelebb vihetnek ahhoz, hogy kiderüljön, mikor és miért tűnt el a térképről a középkori település.










































































































































































































