Viking rúnák találhatók a Hagia Szophiában

A vikingekről köztudott, hogy Skandináviától egészen távoli vidékekre is eljutottak. Különleges nyomaikat, két, nagyjából ezeréves rúnás feliratot a mai törökországi Isztambul talán legismertebb műemlékében, a Hagia Szophiában is felfedezhetjük – írja az IFLScience.

Az elsőt 1964-ben fedezte fel Elisabeth Svärdström svéd rúnakutató a bazilika déli karzatának felső szintjén, egy márványlapon. A felirat jelentős része az évszázadok során olvashatatlanná vált, egy része azonban kivehető maradt. A szakértő az „ftan” betűsort azonosította, amely feltehetően a skandináv Halfdan névre utalhatott. Emiatt egyes értelmezések alapján a szöveg eredetileg azt jelenthette: „Halfdan véste ezeket a rúnákat” – vagyis lényegében azt, hogy „Halfdan itt járt”.

Egy második feliratot 1975-ben találtak meg ugyanennek a karzatnak az északi részén. Egy későbbi értelmezés szerint az „Ári m(ade)” szöveg lehetett rajta, ami arra utalhat, hogy egy Ári nevű ember szintén ott hagyta a nyomát.

Vikingek Bizáncban

De hogyan kerülhettek skandináv rúnák Konstantinápoly egyik legfontosabb épületébe? A válasz a vikingeknek és a Bizánci Birodalom szoros kapcsolatában keresendő.

A Baltikum és a Fekete-tenger között megtelepedett skandináv eredetű ruszok 860-ban megtámadták Konstantinápolyt, vagyis a mai Isztambult. Később azonban megváltozott a viszony: a skandináv harcosok jelentős számban szolgáltak a bizánci hadseregben, többek között a császárok személyes testőrségét alkotó Varég Gárdában.

A Hagia Szophia rúnáit gyakran ehhez az elit katonai alakulathoz kötik, bár korántsem biztos, hogy kizárólag varég harcosok hagyták őket hátra. Skandináv kereskedők, követek és politikai száműzöttek is megfordultak Konstantinápolyban, így többféle úton eljuthattak a városba.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

A Hagia Szophia maga is hosszú és változatos történetet tudhat maga mögött. A helyén már a 4. században templom állt, a mai épületet pedig I. Justinianus császár idején, 537-ben szentelték fel. Konstantinápoly 1453-as oszmán elfoglalása után mecsetté alakították, 1935 és 2020 között múzeumként működött, azóta ismét mecset.