Viking ezüstkincsre bukkant a férfi kertje rendezése közben

Minden idők legnagyobb dániai viking kori ezüstkincsére bukkant egy férfi saját otthonánál – számol be a Heritage Daily. A Rebild környéki kertben talált leletegyüttes mintegy 18,5 kilogrammot nyom, csaknem háromszor annyit, mint az ország korábbi rekorderének számító Terslev-kincs.

A férfi egy terasz építése előtt, kertje rendezése közben találta meg az első fémtárgyakat, amelyeket először vasdaraboknak vagy kerítésmaradványoknak hitt. Kézzel kezdett ásni, és hamarosan ékszerek, pénzérmék és ezüstrudak kerültek elő a földből.

A régészek eddig mintegy 700 tárgyat és töredéket azonosítottak. Az ezüstrudakat, karpereceket, feldarabolt ezüsttárgyakat, 47 teljes érmét és érmetöredéket, valamint egy apró Thor-kalapácsot egy agyagedénybe rejtették a 10. században. Az eredeti edényben még mintegy 320 tárgy, összesen 6,4 kilogrammnyi ezüst maradt meg, a többi tárgy a környező talajban szóródott szét.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? Magazinunkban további, máshol nem elérhető történeteket és lenyűgöző fotókat találsz a világ minden tájáról, ráadásul a nyomtatott magazin különleges élményét is átélheted. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Miről árulkodik a viking kincs?

Torben Sarauw, a Nordjyske Museer munkatársa szerint a leletegyüttes kivételes lehetőséget kínál annak megértésére, miként halmozták fel és kezelték vagyonukat a vikingek. A kincsben a pénzeknél jóval nagyobb számban fordulnak elő ezüstrudak, ékszerek és feldarabolt ezüstdarabok, ami arra utal, hogy a nemesfém tömege alapján szolgált fizetőeszközként, szükség szerint pedig feldarabolhatták vagy beolvaszthatták.

Különösen érdekes egy rúnákkal ellátott ezüstrúd. A jelek feltehetően a „hutu” szót adják ki, jelentésük azonban egyelőre ismeretlen. Elképzelhető, hogy személynévről, tulajdonjegyről vagy más azonosító jelzésről van szó.

A kincs a vikingek messzire nyúló kereskedelmi kapcsolatairól is árulkodik: arab dirhemeket és angolszász pénzérméket is tartalmaz, bizonyítva, hogy a korabeli Dánia gazdasági hálózatai Angliától és Nyugat-Európától egészen az iszlám világig terjedtek. Két angolszász ezüstpennyt I. Eduárd wessexi király uralkodása idején, 899 és 924 között vertek, ezek a lelet elrejtésének idejéhez is fontos támpontot nyújtanak.

Rebild környékéről korábban is kerültek elő jelentős viking kori kincsek: 1971-ben például egy mintegy négy kilogramm ezüstöt tartalmazó leletegyüttest találtak, a közelben pedig hat, összesen 762,5 grammos arany karperecből álló kincs is előkerült. A leletek koncentrációja arra utal, hogy Észak-Jylland ezen vidéke fontos szerepet játszhatott a Skandináviát, a Baltikumot, Angliát, Nyugat-Európát és az iszlám világot összekötő gazdasági és kulturális hálózatokban.

A régészek egyelőre nem tudják, miért ásták el a tárgyakat. Mivel a lelőhely ma már beépített területen fekszik, teljes körű feltárására nincs lehetőség.