Elveszett középkori települést találtak Szolnoknál

Egy rég elveszettnek hitt középkori település, Nyénye nyomaira bukkantak Szolnok Szandaszőlős nevű városrészének határában – számol be a Damjanich János Múzeum (DJM). A feltárás során nemcsak a 15–16. századra keltezhető település maradványai, hanem egy templom körüli temető sírjai is előkerültek.

A DJM munkatársai a Nemzeti Régészeti Intézet megbízásából végeztek kutatásokat a térségben. A szakemberek négy kutatóárkot nyitottak a területen, amely már a felszíni bejárás során régészeti lelőhelyre utaló jeleket mutatott. „Nagyon sok szórványanyagot, kerámiát találtunk a felszínen” – mondta Ádám Márk ásatásvezető, hozzátéve: a leletek alapján hamar kirajzolódott, hogy egy 15–16. századra keltezhető település maradványairól lehet szó.

A feltárás során több gödör és települési objektum mellett hamarosan sírok is előkerültek. „A területre úgy vonultunk ki, hogy egy szórványos régészeti lelőhely lesz jelen, amely nagy meglepetésünkre végül néhány sírral, temetkezéssel gazdagodott” – mondta dr. Kovács Péter, a DJM Régészeti Osztályának vezetője.

7 fotó

Így azonosították az eltűnt települést

A nyugat–keleti tájolású sírok egyértelművé tették, hogy nem egyszerűen egy települési temetkezési helyről van szó: a régészek egy középkori templom körüli temetőre következtettek. A templom helyét később a kő- és téglatörmelék alapján is sikerült meghatározni.

A nyughelyekben sírmellékletet alig találtak, ami összhangban áll a keresztény középkori temetkezési szokásokkal – legfeljebb viseleti tárgyak maradtak fenn. A sírok egymáshoz való viszonya arra is utal, hogy a temető hosszabb időn át használatban lehetett: amikor a templom körüli szűk területen elfogyott a szabad hely, újabb sírokat áshattak a korábbi temetkezések fölé.

A lelőhely egy elveszett település azonosításának lehetőségét is felvetette. A régészek a területhez kapcsolódó középkori okleveleket is megvizsgálták, és egy Nyénye nevű településre bukkantak. A birtokjogi vitákban szereplő szomszédos települések segítségével a történeti adatok összevethetők voltak a régészeti lelőhely környezetével.

Az összevetés alapján a feltárt lelőhely azonosítható a forrásokból ismert Nyényével. A települést az írott források utoljára 1548-ban említik, ezt követően eltűnik a dokumentumokból, helyét pedig sokáig nem sikerült meghatározni. A mostani ásatás így nemcsak egy 15–16. századi falu mindennapjairól szolgáltat új adatokat, hanem egy korábban lokalizálatlan középkori település helyét is sikerült azonosítani.