Római császár fürdőjére bukkantak

Római kori fürdő maradványaira bukkantak a kelet-szerbiai Vrelo-Šarkamen lelőhelyen – számol be a Live Science. A monumentális épületegyüttes a 4. század elejére datálható, és a feltételezések szerint Galerius Valerius Maximinus, Maximinus Daia római császár (310–313) rezidenciájaként szolgált.

A fürdő egy palota délnyugati sarkában álló torony alsó szintjén kapott helyet. Elrendezése azért különösen érdekes, mert eltér a római fürdők megszokott kialakításától: a balneum kör alakú volt, miközben az ilyen létesítmények helyiségeit általában egymás mögé, lineárisan rendezték. A fürdő fölött egy kupola emelkedett, amelyet hat ablak tört át – a kutatók szerint ez jelentős mérnöki tudásról árulkodik.

A létesítmény két fő részre tagolódott. Az egyikben a működtetéshez szükséges berendezések kaptak helyet, a régészek itt egy kemencét találtak, amely a padlózat fűtésére szolgált, valamint egy réz kazán alapját, amelyben a fürdővizet melegíthették. Maga a kazán nem maradt fenn.

A fürdő másik részét a császár és családja használhatta. Három medence vagy fürdőkád mellett egy sudatoriumot is feltártak, ez a rómaiak gőzfürdője, vagyis a mai szaunához hasonló helyiség volt.

Ki volt Maximinus Daia?

A kutatók szerint az építmény megmutatja, hogy milyen kifinomult környezetet alakítottak ki a császári rezidencia előkelő lakói számára. A komplexum nem egyszerűen a személyes tisztálkodás helyszíne volt, hanem gondosan megtervezett magánfürdő, ahol az építészet, a technikai infrastruktúra és a kényelem egységes, funkcionális egészet alkotott.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Maximinus Daia a 4. század elejének egyik meghatározó római uralkodója volt. A mai Szerbia területén született, és a Diocletianus által bevezetett tetrarchia, vagyis a birodalom négy uralkodó közötti felosztásának időszakában emelkedett hatalomra. 310 és 313 között császárként uralkodott, majd a rivális Licinius ellen vívott polgárháború elvesztése után, 313-ban meghalt.

A Vrelo-Šarkamen területén évtizedek óta zajlanak időszakosan ásatások, az új feltárások azonban arra utalnak, hogy a császári palota az eddig gondoltnál is összetettebb és fényűzőbb épületegyüttes lehetett. A régészek folytatják a fürdő kutatását, többek között azt próbálják rekonstruálni, hogyan kapcsolódtak egymáshoz az egyes helyiségek, és miként közelíthette meg a fürdőt a császár és családja.