2300 éves szkíta kincs rejtélyét fejthették meg

Egy új tanulmány alapján évtizedeken át félreértelmezhették egy több mint 2300 éves szkíta arany nyakék különös formáit – számol be az Arkeonews. Mihail Jurjevics Trejszter független kutató most arra jutott, hogy a függőkön nem kígyólábú istennők vagy szirének láthatók, ahogy korábban feltételezték, hanem méhtestű nőalakok. A nyakék közepén egy apró fej is megtalálható, amelynek frígiai sapkája alapján egy amazon lehet.

Az ékszer az ukrajnai – ma orosz megszállás alatt álló régióban fekvő – Oguz-kurgánészaki sírkamrájából került elő, ez a Fekete-tengertől északi terület egyik legfontosabb szkíta temetkezési helye az i. e. 4. századból. A nyughelyben egy nőt temettek el, akit egyes szakértők korábban a boszporuszi hercegnőként ismert történeti személlyel azonosítottak – ő feltehetően a szkíta uralkodócsaládba házasodhatott be, ám személyazonossága nem bizonyított.

A nyakék rendkívül igényes ötvösmunkával készült: 84, két félből összeillesztett aranygyöngyből áll, amelyeket lótuszvirágokat formázó elemek választanak el egymástól, ezeken ötszirmú rozetták és apró függők sorakoznak. Összesen 34 ép és két töredékes függő maradt fenn, rajtuk ugyanazzal a különös alakzattal.

Furcsa formák az Oguz-nyakéken

A nőalakok felsőteste emberi, vállukból felfelé ívelő, holdsarló alakú szárnyak nyúlnak ki, az alsó részük pedig keskeny, bordázott, kúpszerű. A figurákat korábban kígyólábú istennőként értelmezték, mások viszont a görög mitológia szirénjeivel hozták kapcsolatba őket.

Trejszter szerint azonban egyik magyarázat sem illik igazán a függőkhöz. A szakember úgy látja, hogy az alsó, bordázott testrész inkább egy rovar potrohára emlékeztet, így a figurák méhtestű nőalakokat ábrázolhatnak.

Az értelmezést erősítik a több évszázaddal korábbi párhuzamok. Trejszter a legközelebbi formai előképeket a Rodoszon és Méloszon készült, az i. e. 7. század második feléből származó tárgyakon találta meg. Ezeken szintén női felsőtesttel és méhre emlékeztető testtel ábrázolt alakok láthatók, a kutató szerint jelenleg nincs ennél közvetlenebb ismert előkép az Oguz-nyakékhez.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.

Az efféle alakokat korábban kapcsolatban hozták a görög mitológia méhekhez kötődő nimfájával, Melisszával, valamint az epheszoszi Artemisz kultuszának női alakjaival. Későbbi, boszporuszi és kis-ázsiai ékszereken is megjelennek hasonló figurák, ezekről azonban hiányoznak a most vizsgált nyakéken látható szárnyak.

Amazon az ősi ékszeren

A kompozíció közepén egy másik különleges figura kapott helyet. A mindössze 0,9 centiméter magas, háromdimenziós női fejet két összeillesztett aranyfélből alakították ki. A nő ovális arcot, egyenes orrot és mandula alakú szemeket kapott, fején pedig jellegzetes, előrehajló és hátrafelé visszahajló fejfedő látható, amelyet Trejszter frígiai sapkaként azonosít.

Ez azért jelentős megállapítás, mert a görög művészetben a frígiai sapka gyakran az amazonok jellegzetes viselete volt. Hasonló fejfedővel ábrázolt amazonok jelennek meg például vörösalakos vázafestményeken, köztük a Boszporusz térségéből származó darabokon, valamint az i. e. 4. századi ötvösművészetben.

Amennyiben a központi figura valóban egy amazon, kérdés, hogy miként kapcsolódik a többi figurához. Trejszter szerint a válasz az epheszoszi Artemisz-kultuszban keresendő: az amazonok szorosan kötődtek a kis-ázsiai görög polisz mitológiájához és Artemisz ottani szentélyéhez, miközben a méheknek is fontos szerepük volt a város vallási szimbolikájában – a művészetben, ékszereken és pénzeken is megjelentek.

Artemisz epheszoszi kultusza utóbb a Fekete-tenger térségébe is elért. Egy Nümphaionban talált arany fülbevalón Artemisz szarvason ülő alakként jelenik meg, a rozetta alakú foglalaton pedig egy apró aranyméh is látható. Úgy tűnik tehát, hogy a két motívum a boszporuszi ötvösművészetben is összekapcsolódhatott.

A kutató nem állítja, hogy az Oguz-nyakék bizonyíthatóan Artemisz kultuszához köthető, ehelyett azt feltételezi, hogy az amazon és a méhtestű nőalakok ugyanahhoz a vallási képvilághoz kapcsolódnak. Trejszter szerint az ékszer egy, a Boszporusz térségében működő műhelyben készült.