Fémdetektorosok bukkantak aranykincsre egy mezőn

Egy új tanulmány alapján a Római Birodalom meglepően távoli kapcsolatairól árulkodnak azok az érmék, amelyeket egy luxemburgi mezőn tártak fel – számol be az Arkeonews. A Holzthum melletti Um Ranknál összesen 141 késő római arany solidust találtak, a pénzek között feltűnően sok, Kis-Ázsiában vert darab.

A történet 2019 szeptemberében kezdődött, amikor két amatőr fémdetektoros 38 érmére bukkant a földben, majd bejelentette a felfedezést. Az ezt követő, 2020 és 2024 között zajló feltárások során a hivatásosok egy több korszakon át használt, késő római erődítmény, úgynevezett burgus maradványait is feltárták. A munkát második világháborús robbanóanyagok nehezítették, a projektbe ezért tűzszerészek is becsatlakoztak.

A pénzek többsége az i. sz. 4. század utolsó évtizedeiből származik, és kilenc császár uralkodását ölelik fel. Különösen érdekes, hogy 17 darabot, vagyis a vizsgált érmék mintegy 12 százalékát Nicomediában verték 364 és 367 között.

A Márvány-tenger partján, a mai Törökországban fekvő város a kései Római Birodalom egyik fontos pénzverő központja volt. David Wigg-Wolf numizmatikus és kollégái szerint a térségből nem ismert olyan leletegyüttes, amelyben ilyen arányban képviseltetnék magukat a nicomediai érmék.

Miről árulkodnak a római érmék?

A pénzek akár a római hadsereg mozgásáról is árulkodhatnak. A pannoniai születésű Valentinianust 364-ben Ancyra, vagyis a mai Ankara közelében kiáltották ki Augustusnak, a kutatók szerint az uralkodó keleti területekről származó érméi pedig a császárral és hadseregével együtt juthattak nyugatra.

Később szintén keletről érkezhettek olyan solidusok, amelyeket Konstantinápolyban, illetve Sirmiumban vertek. A pénzek ezek mellett Trierben, Rómában és Antiochiában készültek.

A leletegyüttes legújabb pénzei alapján a kincset 395 környékén rejthették el. Azt nem tudni, hogy elásásuknak köze volt-e valamilyen konkrét háborúhoz vagy politikai válsághoz. Mivel a területet később a földművelés és a második világháborús harcok is megzavarták, elképzelhető, hogy az eredeti kincs egy része elveszett.

Érdekesség egyébként, hogy nem minden darab bizonyult teljesen szabályos római aranyérmének. A kutatók két töredékes, arannyal bevont utánzatot is azonosítottak, egy másik pénz pedig szokatlanul sötét felületű, ezért felmerült, hogy az összetétele jelentősen eltérhet a valódi arany solidusétól. Ennek tisztázásához további elemzésekre lesz szükség.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.