A droghasználat 25 ezer éves nyomaira bukkantak

Úgy tűnik, a drogokat már jóval a mezőgazdaság megjelenése előtt is rendszeresen használták egyes közösségek.

Egy új tanulmány alapján az emberiség eddigi legrégebbi, rendszeres droghasználatának nyomaira bukkanhattak Indonéziában – számol be a Live Science. A Sulawesi szigetén feltárt, jégkori vadászó-gyűjtögetők fogainak jellegzetes barázdái arra utalnak, hogy a korabeliek hosszú időn át bételdiót szopogattak. A növény magja pszichoaktív vegyületet tartalmaz, és valószínűleg elsősorban fogfájás enyhítésére használták.
Bár a különféle kábítószerekre hajlamosak vagyunk modern találmányként tekinteni, drogokat egészen ősi idők óta alkalmaznak az emberek. A mostani felfedezés azonban rendkívül korai időpontra helyezi a használatot.
A kutatók két, több ezer év különbséggel élt ember részleges csontvázát vizsgálták. Az egyik férfi mintegy 25 000–16 000 éve, a másik, akinek a neme nem állapítható meg, 7600–6300 éve élhetett. Mindketten nagyjából 40–50 éves korukban haltak meg. A régebbi maradvány különösen érdekes, hiszen több ezer évvel megelőzi a mezőgazdaság elterjedését.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.
Ilyen hatással járt az ősi drog
A fogakon talált mély, szokatlan barázdák alapján a szakértők arra jutottak, hogy az érintettek rendszeresen a fogaik között tartották és szopogatták a bételdió (Areca catechu) termését. A növény arekolint tartalmaz, amely idegrendszerre ható vegyület.
A mai bételdió-használat során a magot rendszerint oltott mésszel keverik, ami erős stimuláló hatású, és függőséget is okozhat. A vizsgált jégkori emberek viszont feltehetően még nem alkalmazták ezt az eljárást, helyett egyszerűen a diót szopogatták, ami elsősorban a száj zsibbasztásával enyhíthette a fájdalmat.
A szokás azonban idővel éppen az ellenkező hatást válthatta ki. A fogakon kialakult barázdák olyan mélyek voltak, hogy a kutatók szerint a használat szinte folyamatos lehetett az érintetteknél. Az egyik embernél a károsodás egészen a fog belső, pulpakamrájáig ért.
„Minél tovább szopogatták a diót a fogfájás enyhítésére, annál súlyosabbá vált a fogaik károsodása” – mondta Adam Brumm, az ausztráliai Griffith Egyetem munkatársa és a csapat tagja. „Ez elviselhetetlenül fájdalmas lehetett” – tette hozzá.
Már a mezőgazdaság előtt használtak drogokat
A kutatók az anyagok célzott detektálása mellett kísérletekkel is vizsgálták, hogy a bételdióban lévő vegyület valóban képes-e idegrendszeri hatást kiváltani. Eredményeik alapján a válasz igen, így a leletek nem csupán egy növényi eredetű gyógymód, hanem egy pszichoaktív anyag rendszeres használatának legkorábbi ismert bizonyítékai is lehetnek.
A felfedezés egy régi régészeti kérdésre is választ adhat: vajon az emberek csak a földművelés és a letelepedett életmód megjelenése után kezdtek pszichoaktív növényeket használni? A sulawesi maradványok alapján a bételdió rendszeres használata legalább több ezer évvel megelőzte a mezőgazdaság megjelenését.
„A tanulmány különösen meggyőző és közvetlen bizonyítékot szolgáltat a droghasználat ősi voltára” – mondta Elisa Guerra Doce, a Valladolidi Egyetem szakértője, aki nem vett részt a kutatásban. A kutató szerint a felfedezés azért is jelentős, mert a mai Délkelet-Ázsiában és Óceániában máig élő bételdió-használat kulturális gyökereit is több ezer évvel korábbra helyezi.
A bételdió használata azóta is fennmaradt: napjainkban becslések alapján mintegy 600 millió ember fogyasztja valamilyen formában. A modern gyakorlat komoly egészségi kockázatokkal jár, mivel az arekolin rákkeltő hatású, a bételdiót pedig gyakran dohánnyal együtt használják.










































































































































































































