Rejtélyes aknát találtak a bakonyi Essegvárnál

Rejtélyes aknát tártak fel a bakonyi Bándnál található Essegvárnál – számol be a VEOL. A Laczkó Dezső Múzeum régészei augusztusban önkéntesekkel közösen dolgoztak a középkori vár területén, amikor az Árpád-kori falak előterében egy kis alapterületű, földbe mélyített struktúrát találtak.

Az akna különlegessége, hogy oldalait és alját nagy hőhatás érte. Széleit nagy méretű, élére állított kövekkel bélelték ki, vagyis a készítői gondosan megépítették. A régészek egyelőre nem tudják biztosan, mire szolgált, de az már valószínűsíthető, hogy használata megelőzte a várfalak építését.

„Valószínű, hogy valamilyen ipari tevékenység nyoma lehet a rejtélyes akna, de még sok a nyitott kérdés ezzel kapcsolatban” – mondta Nagy Szabolcs Balázs, a Laczkó Dezső Múzeum munkatársa.

Felmerült a fémművesség lehetősége is, például vas vagy bronz megmunkálása, ám ezt egyelőre nem támasztják alá a körülmények. Az akna környezetében ugyanis nem találtak salakanyagot vagy olvadékot.

A középkori tégla- és mészégető kemencék, illetve a fazekaskemencék formája sem egyezik az előkerült objektuméval. A további ásatások és a leletanyag vizsgálata segíthet eldönteni, milyen tevékenységhez kapcsolódhatott.

A vár építésénél is korábbi nyomokat találtak

Az akna mellett más fontos eredményeket is hozott az idei feltárás. Az Essegvár északi részén nyitott kutatási szelvényekben II. András és III. Béla korából származó pénzérmék kerültek elő. Mivel ezek a vár építését megelőző időszakból származnak, a többi lelet keltezésében is segítséget nyújthatnak.

A pénzek egyúttal azt is megerősítik, hogy a vár északi része már a 13. század második felében kiépülhetett. Ez fontos adalék az Essegvár építéstörténetéhez, hiszen azt mutatja, hogy az erődítmény fejlődése több szakaszban történhetett.

A déli részen egy vörös homokkő kváderekkel megerősített falsarkot is feltártak. A hozzá tartozó feltöltésből főként a 15. századra datálható tárgyak kerültek elő:

• kerámiatöredékek;
• állatcsontok;
• nyílhegyek;
• egy kovácsoltvas kés;
• valamint egy gótikus ajtóról származó rátétdíszek és rézveretek.

Utóbbiak között két hatágú csillag alakú darab is volt.

A vár egykori életének mindennapjairól az itáliai üvegpoharak töredékei, ezüstpénzek és ruhadíszek is tanúskodnak. Különösen érdekes egy aranyozott ezüst ruhadísz felfedezése.

Egy befalazott ajtó is a vár átépítésére utal

Az egykori téglatorony és a kőből épült palotaépület között húzódó külső várfalban egy szűk, később befalazott ajtónyílást is azonosítottak. A részlet arra utal, hogy a várat története során többször átalakították, és egyes korábbi épületrészek funkciója idővel megváltozhatott.

Az Essegvár Bánd fölött, a Séd patak mentén emelkedő dolomitszirten áll. A középkorban az Essegvári család birtokában volt, jelentősége azonban a török háborúk idejére csökkent. Pusztulását a kutatók nagyjából Veszprém 1552-es elfoglalásához kötik.

A feltárást évek óta a Laczkó Dezső Múzeum régészei vezetik, egyetemi hallgatók és végzett régészek, valamint önkéntesek bevonásával. Az idei ásatás egyik legfontosabb kérdése továbbra is az, hogy miért építették meg és mire használták a várfalaknál is korábbi, hőhatásnak kitett aknát.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.