Először találtak sírokat Göbekli Tepénél, a felfedezés átírhatja a lelőhely történetét

Egyre több adat cáfolja azt a régi feltételezést, hogy Göbekli Tepe csupán szertartási helyszín volt.

Egy új tanulmány alapján először tártak fel épségben fennmaradt emberi sírokat a délkelet-törökországi Göbekli Tepénél – számol be az IFLScience. A két nyughelyben összesen négy ember maradványait találták meg. A felfedezés megerősíti azt az elképzelést, amely szerint a monumentális kőoszlopairól ismert lelőhely nem csupán szertartások helyszíne, hanem részben egy-egy periódusban, de állandóan lakott település is volt.
Göbekli Tepe építményei több szakaszban, i. e. 9600 és 8200 között készültek. Egyes faragott oszlopai az 5,5 méteres magasságot is elérik. A lelőhely abból az időszakból őriz emlékeket, amikor a Tigris és az Eufrátesz felső folyásának vidékén a vadászó-gyűjtögető közösségek fokozatosan áttértek a letelepedett, földművelő életmódra.
Az 1995-ben kezdődött ásatások során korábban csak szétszórt, összetört emberi csontokat találtak a nagy, különleges rendeltetésű épületeket kitöltő törmelékben. Julia Gresky és Lee Clare, a Német Régészeti Intézet munkatársai most az első épen fennmaradt temetkezéseket írják le, a sírokat i. e. 8700–8000 körülre datálják.
Több ember maradványait is feltárták
Az egyik gödörben egy felnőtt nőt, egy fiatal férfit és egy serdülő lányt temettek el. A másik sírban egy 20-as éveiben vagy 30-as évei elején elhunyt nő feküdt oldalára fordítva, összegömbölyödött testhelyzetben. Bár a temetkezések fennmaradtak, maguk a csontok erősen töredezettek voltak, kemény, kalciumtartalmú lerakódások borították őket, és rágcsálók fognyomait is viselték.
Ezek az elváltozások a korábban előkerült, szétszórt maradványokéhoz hasonlítanak. Ez azt jelenti, hogy az új leletek a korábbi csontok eredetének megértéséhez is támpontot adhat.
Az egyik korábbi magyarázat szerint bizonyos maradványokat, elsősorban koponyákat és hosszúcsontokat szándékosan, rituális céllal helyeztek a különleges épületekbe. A másik elképzelés alapján a csontok eredetileg a domb magasabb részein lévő sírokhoz tartoztak, és az erózió, illetve földcsuszamlások sodorták őket lejjebb.
A kutatók az új leletek alapján a második magyarázatot tartják valószínűbbnek, bár a rituális elhelyezés lehetőségét sem zárják ki. A sírok egyúttal újabb bizonyítékkal szolgálnak arra, hogy Göbekli Tepén emberek éltek és temetkeztek.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.










































































































































































































