Elveszett, hatalmas római városra bukkantak a Dunánál

Egy közel 1850 éve elhagyott római város maradványait azonosították az alsó-ausztriai St. Pantaleon-Erla közelében – számol be a Heritage Daily. A Duna mentén fekvő Stein térségében geofizikai mérésekkel tárták fel a település szabályos utcahálózatát, kiterjedt temetőit és mintegy 8000 néző befogadására alkalmas amfiteátrumát. A település a korabeli régió mércéjével hatalmas volt, és jelentős városi központ lehetett.

A kutatók szerint a települést előre megtervezték, mérete pedig messze meghaladta a római erődök mellett rendszerint kialakuló, a katonák ellátását szolgáló polgári településekét. „A Római Birodalomban példátlan, hogy egy nagyjából 500 katonának otthont adó segédcsapattábor mellett 25–30 hektáros, szabályos utcahálózatú települést építsenek” – mondta Gerald Grabherr, az Innsbrucki Egyetem munkatársa.

A helyszín stratégiai jelentőségét egy közeli, az Aist folyó torkolatánál lévő dunai átkelő adhatta. Az Aist völgyén keresztül vezetett az egyik legrövidebb kereskedelmi út a Duna és a Moldva között, összekötve a római területeket a birodalom határain túli vidékekkel.

Stein környékén egy korai, fa-föld szerkezetű erődítményt és egy későbbi, a 2. századból származó kőerődöt is azonosítottak.

Mit tudni az elveszett római városról?

A jelek szerint a városban tehetős lakók is éltek, a kivezető utak mentén feltárt temetőkben nagyméretű síremlékek és halomsírok nyomaira bukkantak. Az amfiteátrum mérete a szintén Duna menti, Bécstől keletre lévő Carnuntum hasonló építményével vetekedett, és a helyőrség katonáinál jóval nagyobb közönséget szolgálhatott ki.

A település története meglepően rövid volt: az eddigi leletek alapján i. sz. 80 körül alapították, és mindössze száz évig lakták. „Régészeti eredményeink arra utalnak, hogy i. sz. 180 körül tervszerű kivonulás történt a térségből. Nincs bizonyíték arra, hogy a települést elpusztították volna” – nyilatkozta Barbara Kainrath, a Research Archaeology régésze.

Elhagyásának hátterében a birodalom katonai stratégiájának változása állhatott. Marcus Aurelius császár 180-ban bekövetkezett halála után fia, Commodus békemegállapodásokkal lezárta a markomann háborúkat. A római jelenlét súlypontja ezt követően a mai Enns területén fekvő Lauriacumba helyeződhetett át.

Mi lehetett a római város neve?

Az ott és Steinben talált bronzöntő eszközök, valamint az egyező típusú ruhakapcsoló tűk arra utalnak, hogy az elhagyott város lakóinak egy része is Lauriacumba. Egykori otthonaik építőanyagait később elhordták és újra felhasználták.

A város neve egyelőre bizonytalan, de elképzelhető, hogy a 2. századi görög földrajztudós, Klaudiosz Ptolemaiosz által említett Claudiviumot találták meg. Az általa megadott koordináták a kutatók szerint közel esnek Steinhez, és leírásában egy északról a Dunába ömlő folyó is szerepel, amely az Aist lehetett.

Az azonosítás megerősítéséhez azonban további kutatások szükségesek. Ezek hosszabb távú finanszírozása még nem biztosított.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.