A birodalom határán túl bukkantak római érmékre

45 darab római ezüstérmét és egy aranygyűrűt találtak egy hajdani gazdaság területén, a svédországi Gotland szigetén – számol be az Archaeology Magazine. A pénzeket a 2. században verték, a kutatók szerint azonban csak jóval később jutottak el a környékre. A kincset i. sz. 450 körül rejthették el őket.

A Gotlands Museum és az Arendus vállalat régészei a svéd hadsereg gotlandi katonai létesítményeinek bővítéséhez kapcsolódó felméréseken dolgoztak a toftai lőtér közelében. A lelőhelyen korábban négy épület maradványait azonosították, az újabb tavaszi munkák során pedig további kettő került elő. A szakemberek feltételezése szerint az épületek a Bars gård néven ismert gazdasághoz tartozhattak.

A kincset az egyik épület oromzati végénél fedezték fel. Megtalálásában fontos szerepe volt a svéd fegyveres erőknél dolgozó Daniel Klintholm fémdetektoros keresésének.

A dénárokat öt császár és négy császárné nevére bocsátották ki, és egy közel egy évszázados periódust ölelnek fel. A legkorábbi darabok a 98 és 117 között uralkodó Traianus korából származnak, a leletek között Hadrianus, Antoninus Pius, Marcus Aurelius és Commodus idején készült pénzek is vannak.

Hogyan kerültek a pénzek egy svédországi szigetre?

A leletegyüttes egyik érdekessége, hogy az érmék az egykori Római Birodalom határán túl kerültek elő. Ez ritka, de nem szokatlan, korábban találtak már hasonlót tárgyakat Svédországban.

Az érméket Lennart Lind elemezte, a szakértő kifejezetten római pénzekre specializálódott. Értékelése szerint a dénárok a 4. században érkezhettek Gotlandra, ahol bekapcsolódtak a helyi kereskedelembe, és még az 5. század egy részében is használatban maradtak. A leletegyüttes megerősíti azt a régóta élő feltételezést, hogy a római ezüstpénzek kibocsátásuk után évszázadokkal, a birodalom határain túl is értéket képviseltek.

Az elrejtés idejének meghatározásában az aranygyűrű segített: formája az 5. század közepéről ismert darabokéhoz hasonlít. Az adatok alapján a kincset 450 környékén rejthették el. A gazdaság ekkori használatát egy másik információ is alátámasztja: az egyik épületben talált állatcsontok első szénizotópos kormeghatározása szintén az 5. századra utal.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.