Julius Caesarhoz kötődő erőd nyomaira bukkantak

Ókori gall erődfal maradványait tárták fel a párizsi Notre-Dame közelében álló Hôtel-Dieu kórház udvarán – számol be a Live Science. A felfedezés segíthet jobban megérteni, pontosan hol helyezkedett el a római hódítás előtti, kelta eredetű Lutetia.

A lelőhely további érdekessége, hogy égésnyomokat is találtak. Ezek összhangban állnak Julius Caesar beszámolójával, amely szerint a gallok maguk gyújtották fel településüket, hogy az ne kerülhessen a rómaiak kezére.

A régészek február óta dolgoznak a Szajna Île de la Cité nevű szigetén fekvő helyszínen, ahol egy mintegy 20 méteres, kőből és fából épült falszakaszt tártak fel. „A fal szerkezete, a nagy kőtömbök és az egymásba kapcsolódó gerendák rendszere alapján azonnal arra gondoltunk, hogy gall építési hagyományt követő falról van szó” – nyilatkozta Dorothée Chaoui-Derieux, az Île-de-France regionális régészeti szolgálat örökségvédelmi főkurátora.

A faelemek első szénizotópos vizsgálatai alapján a struktúra az i. e. 200 és 10 közötti datálható, ami illeszkedik a gall korhoz. A fal tövében egy gall lándzsahegy is előkerült. A tűzvész nyomait több helyen is azonosították, megégett falburkolat, elszenesedett magvak és a közelben egy leégett faépület maradványai árulkodnak a lángokról.

Kulcsfontosságú felfedezés Párizsban

Lutetia a Szajna mentén élő parisii törzs központja volt. Caesar a gall háborúról szóló művében leírta, hogy i. e. 52-ben a gallok felégették a települést, és lerombolták a hidakat, hogy megakadályozzák annak elfoglalását. Az új leletek alátámasztják, hogy Lutetia központja a szigeten lehetett, a pusztulás pontos idejét és körülményeit azonban az eddigi vizsgálatok még nem határozták meg.

„Ez a felfedezés nagy régészeti űrt töm be. Lutetia elhelyezkedéséről évszázadok óta folyik a vita” – mondta Stéphane Deschamps, a regionális régészeti szolgálat munkatársa. Mint hozzátette, a fallal és a feltárás összefüggéseivel talán a rejtély megoldásához is közelebb kerültek.

A tűz által károsított maradványok rendkívül sérülékenyek, ezért a falat nem lehet teljes egészében megőrizni. A kutatók fotókból előállított, háromdimenziós modellel dokumentálják majd a lelőhelyet, hogy később is tanulmányozható és bemutatható legyen.

Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.