A Stonehenge-nél is ősibb lelőhelyet károsítottak az amerikai–mexikói határfal építése

A Las Playas Intaglio néven ismert hatalmas geoglifa kulcsfontosságú a helyi őslakos közösség örökségében.

Egy új tanulmány alapján több mint 6500 éves lehet az a hatalmas, halat ábrázoló talajrajz, azaz geoglifa, amelyet az amerikai–mexikói határfal építése közben rongáltak meg Arizona sivatagos vidékén – számol be az IFLScience. A friss eredmények azt jelentik, hogy a Las Playas Intaglio néven ismert geoglifa a legelső egyiptomi piramisnál és a Stonehenge-nél is jóval idősebb lehet.
A helyi őslakos közösségek számára szent helyen 2026. április 23-án haladtak át helyrehozhatatlan károkat okozva a határfal kivitelezésén dolgozó munkagépek. „Lesújtó és teljes egészében elkerülhető veszteségről van szó” – mondta Verlon Jose, a Tohono O’odham őslakos közösség elnöke. Mint hozzátette, a helyszín az Egyesült Államok történelmének is pótolhatatlan része volt.
A Sonora-sivatagban található, 83 méter hosszú alakzatot egy ősi lávamező sötét felszíni rétegének eltávolításával hozták létre. A geoglifa korát David S. Whitley és Ronald I. Dorn kutatók olyan minták segítségével vizsgálták, amelyeket még 1979-ben gyűjtöttek a helyszínen. A szakértők a kövek felszínén lassan kialakuló vékony bevonat, az úgynevezett kőzetmáz mikroszkopikus rétegeit elemezték.
Ezeknek a rétegeknek a színe és mangántartalma a múlt nedvesebb és szárazabb időszakaival összefüggésben változott. A kutatók a mintázatot a térség ismert rétegsorával vetették össze, majd ez alapján becsülték meg a bevonat korát. Az eljárás elve az évgyűrűs kormeghatározáséhoz hasonló, időbeli pontossága azonban elmarad attól.
Ezért volt fontos a Las Playas Intaglio
Az elemzés alapján a geoglifa 6500–7300 éves. Mivel a vizsgált bevonat a talajrajz elkészítése után alakult ki, az alkotás ennél is régebbi lehet, így akár az amerikai kontinens legősibb, tudományos módszerrel keltezett geoglifája is lehet.
A lelőhely jelentőségét ugyanakkor nem pusztán a kora adja. A Cabeza Prieta Nemzeti Vadvédelmi Terület a Tohono O’odham, a Hia-Ced O’odham és más őslakos közösségek otthona, a talajrajz pedig ma is fontos része kulturális örökségüknek.
„Ez a felfedezés még súlyosabbá teszi az amúgy is lesújtó veszteséget” – mondta Russ McSpadden, a Center for Biological Diversity természetvédelmi szervezet munkatársa. A szakértő szerint az őslakos örökséget ugyanolyan elkötelezettséggel kellene óvni, mint a világszerte ismert műemlékeket.
A rongálás más, a határfal közelében fekvő ősi helyszínek miatt is aggodalmat keltett. Ezek közé tartozik az Organ Pipe Cactus Nemzeti Emlékhely területén található, szintén szent helyként tisztelt Quitobaquito-forrásvidék. McSpadden annak kivizsgálását sürgeti, ki engedélyezte és végezte a munkálatokat, milyen figyelmeztetések előzték meg azokat, és miért nem sikerült megóvni a geoglifát.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.











































































































































































































