Feláldozhatták ezeket az embereket, hogy a túlvilágon királyukat szolgálják

Emberáldozásra utalhatnak azok a nyughelyek, amelyeket az ókori Egyiptom legkorábbi királysírjainál fedeztek fel.

Roselyn Campbell, az amerikai Purdue Egyetem régésze új tanulmányában azt írja, halálos sérülések nyomait azonosította az ókori Egyiptom első uralkodói mellé temetett emberek koponyáin – számol be a ScienceAlert. Az eredmények alátámasztják azt a régóta vitatott elképzelést, hogy egyes személyeket azért áldozhattak fel, hogy a túlvilágon is szolgálják királyukat. Érdemes ugyanakkor hozzátenni: a leletek önmagukban nem bizonyítják a rituális emberáldozatot.
Flinders Petrie brit egyiptológus az 1920-as években tárta fel az Abüdoszhoz tartozó Umm el-Kaáb királysírjai körüli temetkezéseket. Az i. e. 3078 és 2900 között uralkodó I. dinasztia uralkodóinak nyughelyei mellett sok tucatnyi, esetenként több száz ember maradványaira bukkant. A kutató úgy vélte, az elhunytak egy részét királyuk halála után ölhették meg, ám haláluk módjára nem talált bizonyítékot.
Campbell a közelmúltban modern igazságügyi módszerekkel vizsgálta újra a Petrie által Angliába szállított koponyákat. A 46 lelet közül 18-on talált potenciálisan halálos sérüléseket.
Leggyakrabban a koponyatetőn végigfutó, vonalas töréseket azonosított, hasonlókat rendszerint széles, lapos tárgyak okoznak. Néhány esetben éles eszköztől származó sérüléseket is detektált, ezek közé tartoznak a fej oldalát áthatoló sebek és a szem környékét érő vágások.
Kiket temettek el a királyok mellé?
Campbell szerint elképzelhető, hogy egyes emberek okból, békésen haltak meg, és csak elhunytuk után temették őket királyuk közelébe. Az is egyértelmű ugyanakkor, hogy sokan valamilyen, a haláluk körüli időben keletkezett sérülést szenvedtek el.
A sírok egy részén nevek és tisztségek is szerepeltek, ezek alapján az elhunytak között alacsonyabb vagy középszintű hivatalnokok, illetve kézművesek is lehettek. A halottak egyszerű, sorokba rendezett sírkamrákba kerültek, némelyikük koporsót is kapott. Melléjük kerámiaedényeket, rézeszközöket, lövedékhegyeket és apró elefántcsont figurákat helyeztek.
Petrie gyanúját az keltette fel, hogy számos nyughelyet látszólag egyszerre és sietve zártak le. Ezt nehezen tartotta összeegyeztethetőnek azzal, hogy az oda temetettek különböző időpontokban, természetes halál miatt hunytak el. Az udvarhoz köthető tisztségek és a most azonosított fejsérülések együtt tovább erősítik az emberáldozat lehetőségét.
Az azonban továbbra sem ismert, pontosan milyen körülmények között haltak meg ezek az emberek. Campbell felvetése alapján egyesek az örök élet vagy a megtiszteltetés reményében önként is vállalhatták a halált, másokat kiválaszthattak vagy kényszeríthettek. Ezek egyelőre lehetséges magyarázatok, tisztázásukhoz a koponyák mellett a csontvázak többi részének vizsgálata is fontos lenne.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.











































































































































































































