II. Ramszesz hatalmas szobraira bukkantak

A kutatók két fejet tártak fel, méretük alapján az eredeti szobrok hatalmasak lehettek.




Két hatalmas, feltehetően II. Ramszeszt ábrázoló szobor maradványaira bukkantak az egyiptomi Behbeit el-Hagar településen – számol be a Heritage Daily. Az egyiptomi régészeti minisztérium szerint a mentőfeltárást egy helyi lakos bejelentése indította el, aki a háza előtt végzett munka közben feliratos kőtömböt talált.
Az egyiptomi Legfelsőbb Régészeti Tanács szakemberei a helyszínen két királyszobor töredékeit és egy hieroglifákkal díszített rózsaszín gránittömböt tártak fel. A leleteken szereplő feliratok II. Ramszeszhez köthetők, aki az i. e. 13. században, több mint hat évtizeden át uralkodott Egyiptomban. Hosszú uralma alatt monumentális templomok és szobrok sokaságát emeltette.
Hisham el-Leithy, a Legfelsőbb Régészeti Tanács főtitkára szerint az első szoborból egy mintegy 1,6 méter magas fejtöredék került elő. Az uralkodó ezen Alsó- és Felső-Egyiptom egyesített koronáját viseli, amely a két országrész feletti hatalmát jelképezte. A fej mérete alapján a teljes szobor a talapzatával együtt eredetileg körülbelül 8,5 méter magas lehetett.
Megtalálták a szobor hátpillérének egy részét is, rajta a fáraó Hórusz-nevével. Ez az uralkodói névsor egyik eleme volt, amely a királyt a sólyomfejű Hórusz istenhez kapcsolta.
Nem ismert a fáraószobrok eredete
A másik szoborból egy nagyjából 2,4 méter magas rész maradt fenn. Lábai és talapzata hiányoznak, fején azonban jól kivehetők az arcvonások. Az alak a fáraók jellegzetes, csíkos fejkendőjét, a nemeszt viseli, bár ennek felső része szintén sérült. A kutatók az arc hasonlósága alapján feltételezik, hogy ez a szobor is II. Ramszeszt ábrázolja.
Tőle mintegy 1 méterre északra egy 1,3 méter hosszú rózsaszín gránittömb feküdt. Hieroglif feliratán II. Ramszesz két uralkodói címe, az Alsó- és Felső-Egyiptom királya, valamint a Ré fia is olvasható.
A Nílus-deltában fekvő Behbeit el-Hagar elsősorban Ízisz istennő monumentális templomának romjairól ismert. A fennmaradt épületrészek zöme azonban II. Ramszesz koránál jóval későbbi, az ókori Egyiptom késői korszakából és a Ptolemaioszok idejéből származik.
Egyelőre nem tudni, hogy a szobrokat eredetileg is itt állították-e fel, vagy később szállították őket a területre. A folytatódó feltárásokkal és a feliratok elemzésével azt is szeretnék tisztázni, hogyan kapcsolódnak az új leletek a templomhoz, illetve őriz-e a helyszín korábbi építkezésekből származó maradványokat.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.











































































































































































































