Magyarázatot találtak a westminsteri apátság 150 éves rejtélyére

1869-ben egy igen különös szarkofágot fedeztek fel a westminsteri apátságban.

Egy új tanulmány alapján egy középkori apát nyughelye lehetett az a római szarkofág, amely több mint másfél évszázada foglalkoztatja a londoni westminsteri apátság kutatóit – számol be a Live Science. A kutatók két lehetséges személyre szűkítették az elhunyt kilétét. Elképzelhető, hogy az apátság közelében feltáratlan római kori temető rejtőzhet.
A kőkoporsót 1869-ben találta meg az apátság vezető kőművese. Oldalán római stílusú faragványok és egy 4. századi latin sírfelirat látható: „Valerius Amandinus emlékére. Valerius Superventor és Marcellus készíttette apjának.” A szarkofág fedelét viszont hatalmas, középkori kereszt díszíti, ami arra utal, hogy évszázadokkal később ismét temetkezésre használták.
A sírt a 19. század elején kifosztották, és sokáig úgy vélték, csontok sem maradtak benne. Amikor azonban 2016-ban állagmegóvás céljából felnyitották, teljes emberi csontvázra bukkantak benne. A maradványokat korábban megbolygatták: a kar- és lábcsontok összekeveredtek, a koponyán pedig utólag keletkezett sérülés tátongott.
Kit temethettek el a római szarkofágban?
James Langthorne, a Pre-Construct Archaeology bioarcheológusa megállapította, hogy az elhunyt középkorú, átlagos testmagasságú férfi volt. Csontjain ízületi kopás, köszvény és két gyógyult bordasérülés nyomait azonosította. A szénizotópos kormeghatározás alapján a maradványok 987 és 1052 közé datálhatók, megerősítve a szarkofág középkori újrahasznosítását.
„Szinte bizonyosan apát volt” – írta Warwick Rodwell, a westminsteri apátság régészeti tanácsadója új tanulmányában. A szakértő szerint erre a látványos kőkoporsó és a fedelébe faragott kereszt utal.
De ki lehetett az elhunyt? A 988 és 993 között hivatalban lévő Wulfsige később máshol lett püspök, ezért valószínűtlen, hogy Westminsterben temették el. Így az apátságot 993–1020 között vezető Ælfwig és utóda, az 1020–1049 között hivatalban lévő Wulfnoth maradt a két jelölt. „Az, hogy Ælfwig már korábban is Westminster szerzetese volt, mellette szólhat” – tette hozzá a régész. Az azonosítás azonban egyelőre nem tekinthető bizonyítottnak.
Az is kérdés, miért választottak egy apát számára több száz éves római koporsót. Rodwell szerint szerepet játszhatott ebben, hogy a latin felirat alapján annak eredeti tulajdonosa maga is keresztény lehetett. Valerius Amandinus életéről ezen kívül sajnos semmit sem tudunk.
Az Oxfordshire-ből származó mészkőből készült szarkofág eredeti helye sem ismert. Elképzelhető, hogy egy római sírépítményből szállították az apátságba, de akár a közelből is előkerülhetett. Elképzelhető, hogy valahol az apátság környékén egy villa és a hozzá tartozó temető várhat a felfedezésre.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.












































































































































































































