3500 éves sírban azonosították egy ókori kutya nevét

Az ókori egyiptomi sírban korábban már két kutya nevét is sikerült beazonosítani.

Egy új tanulmány alapján sikerült rekonstruálni egy 3500 éves egyiptomi sír falfestményén szereplő, korábban olvashatatlan kutyanevet – számol be a Heritage Daily. A név nagyjából annyit tesz, hogy „Alvilági” („Az alvilágból való” / „Az alvilághoz tartozó”), és Anubiszra, a halál, a mumifikálás és a balzsamozás istenére utalhat. A felfedezéssel 97-re emelkedett az ókori Egyiptomból ismert kutyanevek száma.
Az érintett sír Uszer, az I. Thotmesz fáraó idején írnokként és intézőként szolgáló tisztviselő számára készült. A mai Luxor közelében, a thébai nekropoliszban található TT21-es nyughely festményein nyakörves kutyák ülnek gazdájuk széke alatt. Kettőjük nevét már korábban azonosították: az egyik jelentése „Erős”, a másiké „Hűséges”, a keleti falon megörökített harmadik állat neve azonban mostanáig rejtve maradt.
Chelsea Kaufman, a Johns Hopkins Egyetem munkatársa az állat feje mögött halvány feliratnyomokat vett észre. A falfestményről készült fényképeket a DStretch nevű digitális képfeldolgozó eszközzel vizsgálta meg, amely láthatóbbá tette a megkopott hieroglifákat.
Az így kiolvasott név Anubisz egyik jelzőjeként is ismert. Egy változatát korábban emberi névként is feljegyezték, kutyánál azonban ez az első ismert előfordulása.
Ezért különleges az ókori kutyaábrázolás
Az állat megjelenése szintén különleges, az ebet karcsú, fehér testtel, lelógó fülekkel és ívelt farokkal ábrázolták, bundáját viszont szokatlan, vöröses, hullámos mintázat borítja. Ez feltűnően hasonlít a fölötte ülő Uszer ruhájának díszítésére. Kaufman szerint az egyezés tudatos művészi döntés eredménye is lehetett, jelentése azonban egyelőre nem tisztázott.
A név mellett szereplő, a szó értelmezését segítő hieroglifa is eltér a megszokottól: álló kutya helyett ülő állatot mutat, amely a festményen szereplő ebre emlékeztet. Az ismert óegyiptomi kutyanevek között mindössze egy másik példánál fordul elő hasonló jelölés.
A kutyák nevükön való megörökítése a gazdájukhoz fűződő kapcsolaton túl vallási jelentőséggel is bírhatott. Az óegyiptomi temetkezési hagyományban a név és a képmás megőrzése szorosan összefüggött az elhunyt túlvilági fennmaradásával. Kaufman úgy véli, ez az elképzelés a szeretett állatokra is kiterjedhetett, a sírfalon megjelenített kutyák gazdájuk mellett őrizhették meg személyazonosságukat a halál után is.
A kutyák nevének dokumentálása az ókorban egyébként nemcsak az egyiptomiak számára volt fontos. A Római Birodalomból is ismerünk hasonló eseteket.
Legyél Te is előfizetőnk!Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónkról itt tájékozódhatsz.












































































































































































































