Jégember utolsó vacsorája
Miután meggyilkolták a mai olasz Alpokban, Ötzi jéggé dermedt, majd ötezer évet vészelt át épségben. Az orvos szakértők máig vizsgálják kegyetlen halálának pontos körülményeit.
Írta: Stephen S. Hall
Fényképezte: Robert Clark
Esős novemberi nap 2010-ben, este hat óra. A helyszín: Olaszország, Bolzano városka, Dél-tiroli Régészeti Múzeum. Két zöld köpenyes figura lép oda a fagyasztókamrához. Kinyitják az ajtót, jegeces testet húznak elő. Fölemelik, majd aggályos óvatossággal rozsdamentes acél hordágyra helyezik a tetemet. Eljött a pillanat: a híres-nevezetes újkőkori múmia elhagyja fémcelláját.
Miután meggyilkolták a szomszéd hegyekben, a férfi jéggé dermedt, és 5300 évet vészelt át tökéletes épségben. Sorsa akkor vett nagy fordulatot, amikor az egyik műtőruhás alak, Marco Samadelli – a múzeum ifjú kutatója –18 fokra emelte a labor hőmérsékletét. Társa, Eduard Egarter Vigl patológus közben faarccal tett-vett a tetem körül. Közben már érkeztek a kollégák, megbeszélni a másnapra tervezett beavatkozásokat, vizsgálatokat – hőn remélték, hogy végre kiderül, ki volt a Jégember, és miért kellett kegyetlen véget érnie.
Az előzetes vizsgálatok után Vigl és Samadelli átrakta a tetemet egy steril alufóliával bélelt ládába. Csiszolt fa fényében ragyogó bőrével, kicsavarodott bal karjával, összepréselődött két lábfejével középkori oltár faragott alakjára emlékeztetett a múmia. Amióta 1991-ben előkerült, sokan megvizsgálták már. Elsőként innsbrucki szakemberek estek neki – altestén jókora vágást ejtettek, hátából, koponyatetejéből és lábából szövetmintákat metszettek ki.
Amikor kiderült, hogy a lelőhely valójában olasz terület, a tetemet és a körülötte lelt tárgyakat átszállították Bolzanóba.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2011. novemberi lapszámában.
Videó a Jégember boncolásáról:
Szélsőségek 12 hónapja
Az északi-sarkvidéki Svalbard, a Föld leggyorsabban melegedő tája példázza, miként hat a klímaváltozás a szárazföldre, a tengerre és az élővilágra.
Rejtelmes, másvilági nyálkagombák
Nyirkos viszonyok között, spóratömeggel szaporodnak, sokkal inkább amőbák, mint penészgombák.
Egy háború hosszú árnya
Koszovó élni és boldogulni akar, ezért mindent megtesz, hogy elismertesse függetlenségét a világgal, és rendezze konfliktusait Szerbiával.
Erőszakkal elszakítva
Századokon át bevett gyakorlat volt, hogy az észak-amerikai őslakos családoktól elszakították, és internátusokba, missziós iskolákba vitték átnevelésre a gyerekeket.
Elefántok és ember: lehet jobb a viszony?
Gyorsan megtanultak a közelségünkben élni. Mi vajon tudunk-e alkalmazkodni hozzájuk?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
