Ulánbátor nomádjai
Mongólia a világ leggyérebben lakott országa, melynek végtelen zöld pusztáin alig hárommillióan élnek. Újabban számos egykori nomád települ át a főváros szélén születő jurtanegyedekbe, magával hozva a korlátokat nem ismerő, szabadsághoz szokott sztyeppei nép életfelfogását.
Írta: Don Belt
Fényképezte: Mark Leong
Nemrég az ifjú mongol pásztor, Ocshű Genen kölcsönkért egy kínai kisteherautót, s fölpakolta rá élete összes szerzeményét, majd Mongólia terjeszkedő fővárosába, Ulánbátorba költözött. A sudár termetű, méltóságteljes Ocshű cseppet sem tűnt zaklatottnak – egyszerűen csak belemerült a teendőibe. Gépiesen csomagolt, bepakolt, kirakodott, összeszerelte a holmikat. Lelke mélyén talán csalódott volt, talán megrendült is, ám ez nem látszott rajta. Szilárdnak mutatkozott és erősnek, igazi vasembernek.
Megérkezése után egy körbekerített, apró és kopár telken, amelyet a város peremén bérelt, alig néhány óra alatt fölverte a mongol nomádok hagyományos kerek jurtáját, a gert. Körötte, az Ulánbátorra néző hegyoldalakon ezrével sorakoztak a hasonló parcellák, mindegyik egy-egy sátorral a közepén. Amint Ocshű elkészült a jurtaállítással, és a kályha kéménycsövét is kidugta a sátor tetején, kitárta a ger alacsony faajtaját családja előtt. Most már a felesége, Norvó, kisfiuk, Uláka és hatéves lányuk, Anúka is beléphetett az új otthonba…
Norvó szintén a tennivalókba temetkezett. Tépelődés helyett nekilátott, hogy jurtájukat ugyanolyan kényelmessé tegye, mint amilyen odakint a sztyeppén volt. Leterítette a linóleumot, elhelyezte az öntöttvas kályhát, a sátor falánál megvetette a fekvőhelyeket. A faasztalra odakerült a kis televízió, a „falra” csinosan feltűzte a családi képeket.
Jurtájukból azonban egészen más világ tárult eléjük, mint a tágas sztyeppén, ahol – a fővárostól alig egyórányira délkeletre – az állataikat tartották Norvó szüleinek jurtája mellett. Itt pár lépésnyi távolságban álló kétméteres deszkakerítés vette körül őket a végtelen, dimbes-dombos füves puszta helyett. Az Ocshű szívének oly kedves lovak, marhák és juhok látványa helyett pedig be kellett érniük a telektulajdonos megkötött, korcs ebével, aki minden semmiségtől rekedtre ugatta magát.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2011. novemberi lapszámában.
A szerző, Don Belt kisfilmje Ulánbátor nomádjairól:
Behunyt szemmel is tudta, mit hol keressen
Rovatunkban Merkl Ottóra, kedves munkatársunkra emlékezünk egyik utolsó interjújának néhány részletével.
Sudár fák és apró rovarok
Őserdei acéltorony segített kideríteni, hogy talajközelben és lombkoronaszinten más-más rovarsereglet lakja Amazónia esőerdeit.
Erdőtüzek mérgező füstje
Pusztító erdőtüzek szennyezik Földünk légkörét. Vajon a füstjük mennyire veszélyes, miként károsíthatja egészségünket?
A floridai puma visszatér
A veszélyeztetett nagymacska jövője biztatóbb, de ritka alfaját még ma is megannyi veszély fenyegeti.
Lappangó gyilkosunk: a légszennyezés
A szennyezett levegő évről évre hétmillió áldozatot szed, és már enyhe fokon is ártalmas lehet. De tény, hogy van megoldás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
