Ulánbátor nomádjai
Mongólia a világ leggyérebben lakott országa, melynek végtelen zöld pusztáin alig hárommillióan élnek. Újabban számos egykori nomád települ át a főváros szélén születő jurtanegyedekbe, magával hozva a korlátokat nem ismerő, szabadsághoz szokott sztyeppei nép életfelfogását.
Írta: Don Belt
Fényképezte: Mark Leong
Nemrég az ifjú mongol pásztor, Ocshű Genen kölcsönkért egy kínai kisteherautót, s fölpakolta rá élete összes szerzeményét, majd Mongólia terjeszkedő fővárosába, Ulánbátorba költözött. A sudár termetű, méltóságteljes Ocshű cseppet sem tűnt zaklatottnak – egyszerűen csak belemerült a teendőibe. Gépiesen csomagolt, bepakolt, kirakodott, összeszerelte a holmikat. Lelke mélyén talán csalódott volt, talán megrendült is, ám ez nem látszott rajta. Szilárdnak mutatkozott és erősnek, igazi vasembernek.
Megérkezése után egy körbekerített, apró és kopár telken, amelyet a város peremén bérelt, alig néhány óra alatt fölverte a mongol nomádok hagyományos kerek jurtáját, a gert. Körötte, az Ulánbátorra néző hegyoldalakon ezrével sorakoztak a hasonló parcellák, mindegyik egy-egy sátorral a közepén. Amint Ocshű elkészült a jurtaállítással, és a kályha kéménycsövét is kidugta a sátor tetején, kitárta a ger alacsony faajtaját családja előtt. Most már a felesége, Norvó, kisfiuk, Uláka és hatéves lányuk, Anúka is beléphetett az új otthonba…
Norvó szintén a tennivalókba temetkezett. Tépelődés helyett nekilátott, hogy jurtájukat ugyanolyan kényelmessé tegye, mint amilyen odakint a sztyeppén volt. Leterítette a linóleumot, elhelyezte az öntöttvas kályhát, a sátor falánál megvetette a fekvőhelyeket. A faasztalra odakerült a kis televízió, a „falra” csinosan feltűzte a családi képeket.
Jurtájukból azonban egészen más világ tárult eléjük, mint a tágas sztyeppén, ahol – a fővárostól alig egyórányira délkeletre – az állataikat tartották Norvó szüleinek jurtája mellett. Itt pár lépésnyi távolságban álló kétméteres deszkakerítés vette körül őket a végtelen, dimbes-dombos füves puszta helyett. Az Ocshű szívének oly kedves lovak, marhák és juhok látványa helyett pedig be kellett érniük a telektulajdonos megkötött, korcs ebével, aki minden semmiségtől rekedtre ugatta magát.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2011. novemberi lapszámában.
A szerző, Don Belt kisfilmje Ulánbátor nomádjairól:
Szélsőségek 12 hónapja
Az északi-sarkvidéki Svalbard, a Föld leggyorsabban melegedő tája példázza, miként hat a klímaváltozás a szárazföldre, a tengerre és az élővilágra.
Rejtelmes, másvilági nyálkagombák
Nyirkos viszonyok között, spóratömeggel szaporodnak, sokkal inkább amőbák, mint penészgombák.
Egy háború hosszú árnya
Koszovó élni és boldogulni akar, ezért mindent megtesz, hogy elismertesse függetlenségét a világgal, és rendezze konfliktusait Szerbiával.
Erőszakkal elszakítva
Századokon át bevett gyakorlat volt, hogy az észak-amerikai őslakos családoktól elszakították, és internátusokba, missziós iskolákba vitték átnevelésre a gyerekeket.
Elefántok és ember: lehet jobb a viszony?
Gyorsan megtanultak a közelségünkben élni. Mi vajon tudunk-e alkalmazkodni hozzájuk?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
