Nagyvárosoké a jövő?
A 20. század elejéig aránylag kevés város lakossága haladta meg az egymillió főt, de ma már nem ritka a tízmilliós metropolis sem. Noha a nagyvárosokat sokan kárhoztatják, úgy tűnik, nincs okunk aggódni miattuk – a környezet és bolygónk szempontjából az urbanizáció lehet a legjobb megoldás.
Írta: Robert Kunzig
…
Edward Glaeser közgazdász tavaly márciusban a Londoni Közgazdasági Egyetemen (ISE) mutatta be Triumph of the City (A város diadala) címmel írott új könyvét. Mahatma Gandhi tévedett, jelentette ki: nem a falu, hanem a nagyváros jelenti India jövőjét. A kivetítőn közben Mumbai (Bombay) legnagyobb nyomornegyedéről, Dharaviról meg Rio de Janeiro favelláiról váltották egymást a fotók. Glaeser szerint nem hanyatlást, hanem életerőt jelez, ha elszaporodnak valahol a nyomornegyedek. A szegények azért özönlenek a városba, mert ott a munka, ott a pénz. A városban kisebbek a távolságok, olcsóbban szállítható az ember, az áru és a szellemi tőke. Márpedig ma a szellemi tőke áramlása a legfontosabb, hangoztatta Glaeser. A tőzsde, pontosabban az árutőzsde a lüktető nagyváros igazi központja. Az elemzők meg a brókerek ott nem külön-külön térben dolgoznak, hanem együtt merítkeznek meg a nagyterem információtengerében. „Fontosabb a tudás, mint a személyes tér: ez a modern város lényege.”
A nagyvárosiak egymástól tanulhatnak, tudásuk így gyorsabban gyarapszik, tehetségük jobban érvényesül. Ez a tudáscsere pedig főként a személyes kapcsolatok révén zajlik. Gondoljunk csak a Forum Romanumra, az ókori Róma közterére – a nagyvárosok ezer lehetőséget kínálnak a spontán találkozásra, eszmecserére. Sem a telefon, sem az internet, sem a videokonferencia nem pótolhatja a személyes diskurzust, nem közvetítheti az összetett gondolatok cseréjét kísérő nem verbális jeleket, az úgynevezett testbeszédet.
Minden rákfenéjével együtt a város jelentheti a megoldást, mondja tehát a közgazdász. De mi lesz a természettel? A föllendüléssel, a gyarapodással a város fogyasztása és környezetszennyezése is növekszik. Ha a természet érdekeit nézzük, igazi környezetgyilkos góc a nagyváros. Az alternatíva, a környezetkárosító gócok elterebélyesedése, azonban még rosszabb kilátás. Ökológiai szempontból katasztrofális eredményt hozna a „vissza a faluba” mozgalom, szögezi le Stewart Brand, az urbanizáció egyik fő szószólója. Éppenséggel a városoknak köszönhető, hogy az emberiség fele elfér a Föld megművelhető területeinek négy százalékán, s emiatt bolygónk hatalmas térségei maradnak szabadon, beépítetlenül.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2011. decemberi lapszámában.
Ősi mitológia mai tanulságokkal
Gauder Áron új animációs filmje, a Kojot négy lelke az amerikai őslakók teremtéstörténetén alapul, de egyetemes következtetésekkel – ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel.
Pókos portrék
Különleges, izgalmas közelképek bizonyítják, hogy a pókok egyediek és rendkívüliek, sőt olykor bájosak is.
Hullámok ölelésében
A Felső-tó belső világában, az Apostle-szigeteken a természet nem csak teremt, időről időre pusztít is – de mindig a megújhodásért.
Hóba vesző álca
A havasi nyúl lételeme a téli zimankó. A felmelegedés így végzetes hatással lehet rá.
Felfedezések új kora
Éves listánkon olyan helyeket mutatunk be, amelyek ideálisak ismereteink és kapcsolataink bővítéséhez, a természet csodálásához.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
