Nagyvárosoké a jövő?
A 20. század elejéig aránylag kevés város lakossága haladta meg az egymillió főt, de ma már nem ritka a tízmilliós metropolis sem. Noha a nagyvárosokat sokan kárhoztatják, úgy tűnik, nincs okunk aggódni miattuk – a környezet és bolygónk szempontjából az urbanizáció lehet a legjobb megoldás.
Írta: Robert Kunzig
…
Edward Glaeser közgazdász tavaly márciusban a Londoni Közgazdasági Egyetemen (ISE) mutatta be Triumph of the City (A város diadala) címmel írott új könyvét. Mahatma Gandhi tévedett, jelentette ki: nem a falu, hanem a nagyváros jelenti India jövőjét. A kivetítőn közben Mumbai (Bombay) legnagyobb nyomornegyedéről, Dharaviról meg Rio de Janeiro favelláiról váltották egymást a fotók. Glaeser szerint nem hanyatlást, hanem életerőt jelez, ha elszaporodnak valahol a nyomornegyedek. A szegények azért özönlenek a városba, mert ott a munka, ott a pénz. A városban kisebbek a távolságok, olcsóbban szállítható az ember, az áru és a szellemi tőke. Márpedig ma a szellemi tőke áramlása a legfontosabb, hangoztatta Glaeser. A tőzsde, pontosabban az árutőzsde a lüktető nagyváros igazi központja. Az elemzők meg a brókerek ott nem külön-külön térben dolgoznak, hanem együtt merítkeznek meg a nagyterem információtengerében. „Fontosabb a tudás, mint a személyes tér: ez a modern város lényege.”
A nagyvárosiak egymástól tanulhatnak, tudásuk így gyorsabban gyarapszik, tehetségük jobban érvényesül. Ez a tudáscsere pedig főként a személyes kapcsolatok révén zajlik. Gondoljunk csak a Forum Romanumra, az ókori Róma közterére – a nagyvárosok ezer lehetőséget kínálnak a spontán találkozásra, eszmecserére. Sem a telefon, sem az internet, sem a videokonferencia nem pótolhatja a személyes diskurzust, nem közvetítheti az összetett gondolatok cseréjét kísérő nem verbális jeleket, az úgynevezett testbeszédet.
Minden rákfenéjével együtt a város jelentheti a megoldást, mondja tehát a közgazdász. De mi lesz a természettel? A föllendüléssel, a gyarapodással a város fogyasztása és környezetszennyezése is növekszik. Ha a természet érdekeit nézzük, igazi környezetgyilkos góc a nagyváros. Az alternatíva, a környezetkárosító gócok elterebélyesedése, azonban még rosszabb kilátás. Ökológiai szempontból katasztrofális eredményt hozna a „vissza a faluba” mozgalom, szögezi le Stewart Brand, az urbanizáció egyik fő szószólója. Éppenséggel a városoknak köszönhető, hogy az emberiség fele elfér a Föld megművelhető területeinek négy százalékán, s emiatt bolygónk hatalmas térségei maradnak szabadon, beépítetlenül.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2011. decemberi lapszámában.
Ősöreg erdők és féltett hagyományok kincset érő ajándéka a puerh tea
A Kínában magasodó Jigmai-hegy őslakos falvainak népe tradícióihoz ragaszkodva, az ősök módszereivel termeszti immár világhírű, csodálatos aromájú teaféléit.
Középkori szörnyek életre keltői
Így tökéletesítik a mai mesterek a kőmegmunkálás ősi technikáját, és alkotják újjá egy angliai katedrális hajdanvolt szépségét.
Évmilliók titkát őrző barlangok
Egy vakmerő klímakutató feltáratlan üregekbe hatolt be Grönland északi részén. A barlangok kövei nem csak a régmúltról tudósítanak; a jövőt, a globális felmelegedés várható alakulását is sejtetik.
Nagyon látni akartam apám lepkéit
Fotósunk mindent elkövetett, hogy megtalálja a világ egyik legritkább lepkéjét, mert azt a lepkét az ő apja után nevezték el.
Imádott és utált csörgőkígyók
A megújhodás jelképeként tisztelik, az alvilág hírnökeként kárhoztatják. Vadásznak rá, a képzelet sötét bugyraiba száműzik. Sikerül-e eloszlatni a félelmeket, még mielőtt végleg kiirtjuk a legendás csörgőkígyót?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
