Számik
A nagyvilág leginkább lappokként ismeri őket, ők azonban számi néven tartják számon magukat. A számik ma már beköltöztek a városokba, de nem hagytak föl a félnomád állattartással sem. Egy magyar fotós hosszabb időt töltött el náluk, hogy megörökítse északi nyelvrokonaink, a „rénszarvasok népe” életét.
Fényképezte: Lóránt Attila
Lejegyezte: Gábor Endre
…
A számik félnomád népe az évszázadok során mind északabbra szorult a svéd, norvég és finn telepesek elől. Ősi életmódjuk miatt – vadásztak, halásztak, rénszarvast tartottak – rendre összetűzésbe kerültek a földművelő gazdákkal, hiszen a vonuló csordák letaposták a vetést, a parasztok pedig kártérítést követeltek. Ez a rossz viszony az oka annak, hogy a számik nem veszik jó néven, ha lappoknak nevezik őket. Ez a svéd eredetű szó ma már „rongyos, csavargó” értelemben is használatos, ezért különösen sértő a számi emberek számára. (Bár a számi népnév Magyarországon még kevésbé ismert, mi is e néven nevezzük őket a lapp helyett; kivételt csak a Johan Turitól vett idézetek képeznek – a szerk.)
„Ma sem különb a helyzet. Az erdők magánkézben vannak, s tulajdonosaik, a nagy papír- és bútorgyárak nem veszik jó néven, ha a területükön átvonuló csordák legázolják a facsemetéket” – panaszkodik Per Erik, miután kifaggatott szándékaim felől.
Vendéglátómnak – aki a számik déli ágához tartozik – vagy nyolcszáz rénszarvasa lehet, de hiába kérdeztem, nem árulta el pontos számukat. „Te mit szólnál hozzá, ha valaki bemutatkozna, majd rögtön azt firtatná, hogy mennyi pénz van a bankszámládon? – pirított rám. – Nos, nálunk ugyanilyen illetlenségnek számít, ha a csordánk mérete felől érdeklődnek. Ha jót akarsz, soha ne kérdezd meg egy számitól, hány rénszarvasa van” – tanácsolta. A vagyont ugyanis a réntartó számik nem pénzben, házban vagy ingóságban mérik, hanem csakis és kizárólag szarvasokban.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2011. decemberi lapszámában.
A számik földjén járt a National Geographic fotósa is, Erika Larsen, aki ezzel a különleges hangulatú werkfilmmel igyekszik „közelebb hozni” a távoli észak nomádjait.
Ősöreg erdők és féltett hagyományok kincset érő ajándéka a puerh tea
A Kínában magasodó Jigmai-hegy őslakos falvainak népe tradícióihoz ragaszkodva, az ősök módszereivel termeszti immár világhírű, csodálatos aromájú teaféléit.
Középkori szörnyek életre keltői
Így tökéletesítik a mai mesterek a kőmegmunkálás ősi technikáját, és alkotják újjá egy angliai katedrális hajdanvolt szépségét.
Évmilliók titkát őrző barlangok
Egy vakmerő klímakutató feltáratlan üregekbe hatolt be Grönland északi részén. A barlangok kövei nem csak a régmúltról tudósítanak; a jövőt, a globális felmelegedés várható alakulását is sejtetik.
Nagyon látni akartam apám lepkéit
Fotósunk mindent elkövetett, hogy megtalálja a világ egyik legritkább lepkéjét, mert azt a lepkét az ő apja után nevezték el.
Imádott és utált csörgőkígyók
A megújhodás jelképeként tisztelik, az alvilág hírnökeként kárhoztatják. Vadásznak rá, a képzelet sötét bugyraiba száműzik. Sikerül-e eloszlatni a félelmeket, még mielőtt végleg kiirtjuk a legendás csörgőkígyót?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
