Ahol a föld sót terem
Csak állattartó törzsek és sókereskedők lakják a kelet-afrikai Afar-medence hasadékok-törésvonalak szabdalta, földöntúli tájait. Az itt nyíló új tenger előbb-utóbb kettészakítja a kontinenst.
Írta: Virginia Morell
Fényképezte: George Steinmetz
Még hollywoodi trükkmestereknek is dicsőségükre vált volna a 2005 szeptemberében lejátszódott jelenet: észak-etióp afar pásztorok szeme láttára hirtelen megnyílt a föld, és elnyelte kecskéiket, tevéiket. Majd a tátongó, mély üregekből obszidiándarabok törtek elő, és „úgy röpdöstek, mint hatalmas, fekete madarak” – mesélte a helyiek egyike. Három napig gomolygó füstfelhők sötétítették el az eget – kitört a térség legnagyobb vulkánja, a „füstölgő hegy”, afar nevén az Erta Ale.
De mi váltotta ki ezt a földindulást? Az, hogy több kilométeres mélységben egy óriási magmabuborék tört föl bolygónk két kőzetlemezének határán, kissé szétfeszítve azokat. A felszínen pedig törések és hasadékok százai nyíltak a sivatag hatvan kilométer hosszú sávjában, elnyelve megannyi balvégzetű háziállatot. Azóta tucatnyinál is több hasonló, bár kisebb méretű magmabuborék rengette meg a földet ebben a térségben.
Geológiailag ugyanis az afrikai Afar-medence a Föld egyik legaktívabb vidéke. Annak, aki repülőgéppel száll fölébe – vagy motoros siklóernyővel, mint fotósunk, George Steinmetz –, e táj éppoly változatlannak tűnhet, akár egy sarkvidéki jégmező. Csakhogy az Afar időtlen látványa csalóka, és nem mutatja meg a vidék valódi természetét. A felszín alatt tudniillik épp mostanában szakad szét bolygónk kérge, s a mélyben rejtőző magmakamrák aktív tűzhányók tucatjait, számos gejzírt és forró vizes katlant táplálnak – sőt még egy izzó lávatavat is.
A földrengések 2005-ös sorozata voltaképpen nem volt meglepő: korábbi szeizmikus mozgások hosszú sorát követte. Az események 30 millió éve kezdődtek, amikor a Föld kérgén áthatoló forró magma lehasította Afrikáról az Arab-félszigetet. Ekkor nyílt meg a betóduló tengervíz előtt a mai Vörös-tenger és az Ádeni-öböl medre. A mélyből feltörő magma ezután lehűlt, sűrűbbé vált és lesüllyedt. Emiatt az Afar-medence egyes részei ma már több mint 150 méterrel fekszenek a tengerszint alatt.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2012. januári lapszámában.
Őshüllők ma is eleven kortársa
A tokfélék – stílszerűen szólva – minden bajt megúsztak 162 millió éven át, de aztán az ember ténykedése a kihalás szélére sodorta őket. Az élő kövület utolsó egyedeinek megmentéséért nagy erőkkel küzdenek a kutatók.
Megmenthetők-e Új-Zéland ritka madarai több millió ragadozó kiirtásával?
Új-Zéland népe elhatározta, hogy a különösképpen kártékony ragadozók totális kiirtásával védi meg őshonos, becses madarait. A világ eddigi legnagyobb léptékű természetvédő projektje könyörtelenül hatékony szakaszába lépett, ugyanakkor még az is nagy kérdés, hogy mely fajokat kell menteni, és melyek a pusztítandók.
National Geographic 33: Edward Norton
A színész, aki az afrikai vadvilág megóvásának új módjain fáradozik.
National Geographic 33: Jason Momoa
A színész, aki szupererejét használja az óceánok megóvására.
National Geographic 33: Selena Gomez
A sztár, aki világmértékben támogatja a fiatalok mentális egészségének megőrzését.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
