Ahol a föld sót terem
Csak állattartó törzsek és sókereskedők lakják a kelet-afrikai Afar-medence hasadékok-törésvonalak szabdalta, földöntúli tájait. Az itt nyíló új tenger előbb-utóbb kettészakítja a kontinenst.
Írta: Virginia Morell
Fényképezte: George Steinmetz
Még hollywoodi trükkmestereknek is dicsőségükre vált volna a 2005 szeptemberében lejátszódott jelenet: észak-etióp afar pásztorok szeme láttára hirtelen megnyílt a föld, és elnyelte kecskéiket, tevéiket. Majd a tátongó, mély üregekből obszidiándarabok törtek elő, és „úgy röpdöstek, mint hatalmas, fekete madarak” – mesélte a helyiek egyike. Három napig gomolygó füstfelhők sötétítették el az eget – kitört a térség legnagyobb vulkánja, a „füstölgő hegy”, afar nevén az Erta Ale.
De mi váltotta ki ezt a földindulást? Az, hogy több kilométeres mélységben egy óriási magmabuborék tört föl bolygónk két kőzetlemezének határán, kissé szétfeszítve azokat. A felszínen pedig törések és hasadékok százai nyíltak a sivatag hatvan kilométer hosszú sávjában, elnyelve megannyi balvégzetű háziállatot. Azóta tucatnyinál is több hasonló, bár kisebb méretű magmabuborék rengette meg a földet ebben a térségben.
Geológiailag ugyanis az afrikai Afar-medence a Föld egyik legaktívabb vidéke. Annak, aki repülőgéppel száll fölébe – vagy motoros siklóernyővel, mint fotósunk, George Steinmetz –, e táj éppoly változatlannak tűnhet, akár egy sarkvidéki jégmező. Csakhogy az Afar időtlen látványa csalóka, és nem mutatja meg a vidék valódi természetét. A felszín alatt tudniillik épp mostanában szakad szét bolygónk kérge, s a mélyben rejtőző magmakamrák aktív tűzhányók tucatjait, számos gejzírt és forró vizes katlant táplálnak – sőt még egy izzó lávatavat is.
A földrengések 2005-ös sorozata voltaképpen nem volt meglepő: korábbi szeizmikus mozgások hosszú sorát követte. Az események 30 millió éve kezdődtek, amikor a Föld kérgén áthatoló forró magma lehasította Afrikáról az Arab-félszigetet. Ekkor nyílt meg a betóduló tengervíz előtt a mai Vörös-tenger és az Ádeni-öböl medre. A mélyből feltörő magma ezután lehűlt, sűrűbbé vált és lesüllyedt. Emiatt az Afar-medence egyes részei ma már több mint 150 méterrel fekszenek a tengerszint alatt.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2012. januári lapszámában.
Szélsőségek 12 hónapja
Az északi-sarkvidéki Svalbard, a Föld leggyorsabban melegedő tája példázza, miként hat a klímaváltozás a szárazföldre, a tengerre és az élővilágra.
Rejtelmes, másvilági nyálkagombák
Nyirkos viszonyok között, spóratömeggel szaporodnak, sokkal inkább amőbák, mint penészgombák.
Egy háború hosszú árnya
Koszovó élni és boldogulni akar, ezért mindent megtesz, hogy elismertesse függetlenségét a világgal, és rendezze konfliktusait Szerbiával.
Erőszakkal elszakítva
Századokon át bevett gyakorlat volt, hogy az észak-amerikai őslakos családoktól elszakították, és internátusokba, missziós iskolákba vitték átnevelésre a gyerekeket.
Elefántok és ember: lehet jobb a viszony?
Gyorsan megtanultak a közelségünkben élni. Mi vajon tudunk-e alkalmazkodni hozzájuk?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
