Ikertalány

Bár az egypetéjű ikrek egyforma dns-sel születnek, idővel egész más emberekké válhatnak. Az epigenetika gyorsan fejlődő tudományága azt vizsgálja, hogy az egyes gének viselkedését megváltoztató külső tényezők – mint a stressz vagy a táplálkozás – miképpen teszik különbözővé az ikreket.
Írta: Peter Miller
Fényképezte: Jodi Cobb
Nyaranta, augusztus első hétvégéjén több ezer ikerpár jön össze az Ohio állambeli Twinsburg városkában, Clevelandtől délkeletre. Nem a véletlen szülte a helyszínt: a település nevét (Ikerváros) is egy ikerpár ihlette csaknem kétszáz évvel ezelőtt.
Leginkább párosával jönnek az érdeklődők a háromnapos fesztiválra, a földkerekség legnagyobb ikertalálkozójára. Népünnepély ez a javából – piknikekkel, tehetségkutató programokkal meg a stílszerű „Keressük a legeslegegyformább párost!” versennyel.
Dave és Don Wolf évek óta visszajár ide a michigani Fentonból. Szakasztott egyformák, szakálluk a mellüket verdesi. Kamionsofőrök mindketten, 53 évesek, ötmillió kilométert vezettek az elmúlt 18 esztendőben. Az égvilágon mindent szállítottak már, pelenkát, leveskonzervet, amit kellett. Keresztül-kasul bejárták az Egyesült Államokat. Amíg az egyik a gázt tapossa, a másik édesdeden horpaszt a sofőrülés mögötti kuckóban.
A Wolf ikrek ugyanazokat a country gospeleket (keresztényi témájú countrydalokat) hallgatják a műholdas rádión, ugyanazokat a nézeteket hangoztatják a „vízfejű kormányról” ott fent Washingtonban, és ugyanazt falják útközben: szalámit, almát, sajtot. Amikor van egy kis szabadidejük, vadászni-horgászni is együtt mennek. Szeretnek így élni. „Biztos azért, merthogy ikrek vagyunk” – summázza viszonyukat Don.
A két Wolf délután a Notre Dame Egyetem, az FBI és a Nyugat-virginiai Egyetem fehér sátrába is betér a fesztiválon. Odabent technikusok sürögnek-forognak: nagy felbontású fotókat készítenek az ikerpárokról, ujjlenyomatot vesznek tőlük, az íriszüket vizsgálják. Arra kíváncsiak, vajon az új arcfelismerő szoftver meg tudja-e különböztetni egymástól a párok tagjait. „Az egypetéjű ikreket mindenki egyformának látja, de a digitális képalkotó berendezés a legapróbb eltéréseket is észleli. Szeplő, pórus, szemöldökív” – magyarázza a Notre Dame programozója, Patrick Flynn. Persze ha a két kép eltérő fényben készül, vagy más az alanyok arckifejezése, a legkorszerűbb műszer is tévedhet, fűzi mindehhez Flynn, és más trükkökkel is félre lehet vezetni a szoftvert, akár ikrekről van szó, akár nem. Eddig legalábbis így volt.
A Wolf duo szakállt visel, ez például jócskán megnehezíti az arcfelismerő program dolgát. Ők ketten azonban nagyon élvezik a mókát. „Fotózkodás után megkérdeztem az egyik ipsét, azonosítani tudnának-e, ha elkövetek mondjuk valami jó kis bűncselekményt, aztán hazaballagok, és lenyiszálom a szakállam. Az ürge vasvillaszemekkel végigmért, és csak annyit bökött oda: „Nem valószínű. De azért ne kövessen el semmit.”
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2012. januári lapszámában.