Szövőhangyák

Ha netán földönkívüliek érkeznek bolygónkra, könnyen előfordulhat, hogy a következő szavakkal kezdik majd első beszédüket: „Üdv a földlakóknak! Mi a hangyákhoz jöttünk…”
Írta: Douglas H. Chadwick
Fényképezte: Mark W. Moffett
Kívánságuk szerint nyilván el is jutnának valamelyik hangyakolóniához, és a pöttöm uralkodónő nem ellenkezne: beengedné birodalmába a messziről érkezett idegeneket. A Föld megannyi hangyatársadalma, a tömérdek királynő és miriádnyi alattvalója valóban sok tekintetben összevethető az immár hétmilliárdos emberiséggel. A hangyák is népes közösségekben, a tetejébe rendkívül jól szervezett közösségekben élnek, és nagyon sokféle bonyolult tevékenységet folytatnak. Hadat viselnek, növényt termesztenek, állatot tartanak immár vagy ötvenmillió esztendeje – mi meg azzal a tízezer évünkkel vagyunk olyan nagyra…
Mármost ha idegenvezetőt is kérnének azok a földönkívüliek, én bizony Mark Moffett rovarkutatót és fotóst ajánlanám nekik. A dzsungelben töltött évek alatt Mark több új hangyafajt, és egész sereg megdöbbentő viselkedési formát fedezett fel. Most is, miközben épp reggelizik az ausztráliai Queensland esőerdejében, a hangyakolóniák működésén mereng. Hangyáéknál nem az egyed, hanem a közösség egésze számít, magyarázza – magát a hangyatársadalmat formálja az evolúció. Azt is mondhatnánk, hogy a hangyakolónia a test, az egyedek a sejtek, a különféle feladatokat ellátó kasztok pedig a szervek.
Szinte tökéletes társadalom tagjai nyüzsögnek a fejünk felett, az esőerdő lombkoronájában. Más trópusi és szubtrópusi erdőkben sokféle hangya osztozik egy-egy fán; errefelé azonban nem dívik a nemzetségközi hangyabarátság. Az Oecophylla nemzetséget képviselő helyi hangyák (ez a faj itt, Ausztráliában és Ázsia déli részén honos, a másik Oecophylla faj Afrikát lakja) ugyanis rettentően vadak és harciasak, agresszíven uralják hatalmas területüket a fákon. Nem véletlen, hogy errefelé leginkább úgy emlegetik őket: fahangyák.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2012. januári lapszámában.