Krím: ukrán vagy orosz?
Szerte a félszigeten máig látni a szovjet korszak jeleit: a vaskos betonbunkereket idéző építészeti stílust vagy a kikötőben rozsdálló orosz hadihajókat, a Primorszkij park vaskapuit díszítő sarló-kalapácsos domborműveket. Rideg, merev és humortalan mind, akár a szovjet másnaposság…
Írta: Cathy Newman
Fényképezte: Gerd Ludwig
A Fekete- és az Azovi-tenger ölelésében, nagyjából Provence földrajzi szélességén fekvő félsziget épp olyan, akár egy vékony láncon függő gyémánt – csak a keskeny Perekopi-földszoros köti össze Ukrajna testével. Buja növényzetű és kellemesen meleg tájaival, napfényben szikrázó sziklákkal tűzdelt, kanyargó tengerpartjaival hajdanán az Orosz Birodalom ékszere, a Romanov cárok, majd szovjet pártfejesek kedvelt pihenőhelye volt. S ugyan a hivatalosan Krími Autonóm Köztársaságnak nevezett területnek ma saját parlamentje van, fővárosa, Szimferopol valójában Kijevből kapja az ukázokat.
Noha a Krím földrajzi és politikai értelemben Ukrajnához tartozik, szellemileg és érzelmileg inkább Oroszországhoz húz. Ez pedig – ahogy egy újságíró megjegyezte – „sajátos okot ad az ukránoknak arra, hogy idegeneknek érezzék magukat saját országuk területén”. A Krím ugyanakkor az emlékezet tartósságát példázza – azt, hogy miként él tovább, a jelent felforgatva, a múlt.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2012. áprilisi lapszámában.