Mi ott voltunk – Népstadion-sztori
Állam volt ez az államban, élte a maga életét. A rendezvények igazi ünnepnek számítottak. A meccs napján fehér ingben-nyakkendőben jött be mindenki, az egyszerű dolgozó is felvette legjobb ruháját, kipucolta a cipőjét.
Egy kis történelem…
1895
Az újkori olimpiai játékok megszületésével egy időben itthon is felmerül egy 40-50 ezer nézőt befogadó nemzeti stadion építésének gondolata. A görög kormány kezdetben anyagi okok miatt ódzkodik az első olimpia megrendezésétől, így szóba kerül a budapesti rendezés lehetősége is. Végül mégis Athén lesz a játékok helyszíne.
1921
Törvény írja elő a Testnevelési Főiskola és a Nemzeti Stadion létesítését.
1924
Klebelsberg Kunó sportminisztersége idején a törvény értelmében újabb tervpályázatot tűznek ki. Budapest ismét szóba kerül az olimpiai játékok rendezőjeként, több új helyszín ötlete is fölmerül. A legtöbb terv a Lágymányost választja terepül, ezek közül a legnagyobb szabású Maróti Gézáé.
A legizgalmasabb megoldás (az Árkay Bertalan–Bierbauer Virgil páros munkája) az óbudai Aranyhegy adottságait használja ki, süllyesztett stadion kialakítását körvonalazza.
Ugyanebben az évben Hajós Alfréd és Lauber Dezső stadionterve az építészet kategóriában ezüstérmet nyer a párizsi olimpia művészeti versenyén. Az alkotók közösen adják be a pályázatot, azonban Lauber neve nem szerepel a terveken, így ő csak emlékérmet kap. Az aranyérmet nem ítélik oda, Hajósék végeznek az élen.
1948
Ifj. Dávid Károly főépítész megbízást kap a tervek kidolgozására, a statikus tervező Gilyén Jenő.
1948. július 13.
Már két héttel a londoni olimpia megnyitója előtt megkezdik a munkálatokat, de a magyar sportolók londoni sikereivel vesz igazán lendületet az építkezés.
1953. augusztus 20.
A stadionavatási ünnepség felvonulással, zászlós parádéval kezdődik. Avery Brundage is jelen van; a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét a sajtóteraszon helyezik el, Rákosi nem hajlandó megosztani vele a díszpáholyt. Zsúfolásig megtelnek a lelátók, 80 ezren jönnek el a nagy eseményre. Több mint tízezer tornász lép fel, 2100 sportoló vonul föl a pályán. Az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnöke, Hegyi Gyula elmondja nyitóbeszédét, fölzendül a Himnusz, Csermák József olimpiai bajnok kalapácsvető fölvonja a lobogót, majd tízezer galamb szárnyal az égbe.
A teljes cikket, valamint többek között Grosics Gyula, Vitray Tamás, Gécsek Tibor, Fenyő Miklós visszaemlékezéseit elolvashatja a magazin 2012. májusi lapszámában.
Az év képei 2024
A National Geographic magazin fotósai fáradhatatlanul járják a világot, hogy megörökítsék a bámulatos tájakat és döbbenetes pillanatokat. A következőkben az idei esztendő legizgalmasabb képeiből tallózunk.
Mesélő kövek
Észak-Amerika őslakosai évezredeken át sziklarajzokon örökítették meg történeteiket. Egyre több ilyen ábrázolást fedeznek fel a kutatók, és azon is nagyon igyekeznek, hogy megismertessék a nagyközönséggel az egykor volt kultúrák örökségét.
Shackleton hajója: megvan végre!
Hogyan találta meg egy roncsvadász hajó elszánt csapata az 1915-ben elsüllyedt Endurance-t Antarktika jege alatt, és hogyan oldotta meg a sarkkutatás egyik rejtélyét?
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
