Égiháború

Fülrepesztő égzengéssel, vakító villámlással, zivatar vízözönével, jégverés pörölyével, dühödten rohamozó széllel érkezik a vihar, és ha istenigazában nekivadul, embert és állatot, termést és épületet pusztít, ártengert zúdít az utakra, városokra. Mindeközben persze tény, hogy a zivatar ad is, nem csak elvesz.
Írta: Jeremy Berlin
Fényképezte: Mitch Dobrowner
Felsőfokú vihartani ismereteket sokfelé szerezhetünk a világban, de vitán felül az észak-amerikai Great Plains az egyik legalkalmasabb tanulóterep. Azon a vidéken márciustól októberig gyakran tombolja ki magát az anyatermészet: hajmeresztő előadásokat rendez a nyílt sík fölött kitáruló égbolt színpadán, eszeveszett viharaival nemegyszer csúnyán megtépázza a végeláthatatlan vadnyugati tájat. Csak annyi kell, hogy a Sziklás-hegység felől alábukó száraz légtömeg a Mexikói-öböl irányából érkező nedves levegőrétegek fölé keveredjen, és máris kezdődik a haddelhadd…
…
Mitch Dobrowner tájfotográfus Ansel Adams és Minor White ihletésére döntötte el: lencsevégre kapja a Great Plains óriásviharait. Roger Hill-lel kettesben – a híres viharvadász hatszáznál is több tornádót figyelt meg eddig úgyszólván testközelből – az elmúlt három évben 65 ezer kilométert furikáztak az Egyesült Államokban, és folyvást műholdak adattömegét meg radarképeket böngészve, furmányos eszközök útmutatását követve negyvenöt égiháborút sikerült becserkészniük.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2012. júliusi lapszámában.