Vadon véne
Belesajdul a nyakam, ha a csúcsát fürkészem: hihetetlen méretű ez a fa, tekintetem egyszerűen képtelen átfogni. Már nagyon rég nevet kapott csodálóitól: President, vagyis Elnök névre keresztelték. Az óriás mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum) a mamutfenyőfélék egyik legutolsó képviselője.
Írta: David Quammen
Fényképezte: Michael Nichols
Mégsem az Elnök a legterebélyesebb fa a Földön. Steve Sillett, a Humboldt Megyei Állami Egyetem kutatója és munkatársai kiszámolták, hogy az Elnök csak a második legterjedelmesebb a Föld máig lemért óriásfái között. Nem nőtt olyan magasra, mint a Sequioa sempervirens, az örökzöld mamutfenyő (a másik mamutfenyőről Égig érő kerek erdő címmel 2009. októberi lapszámunkban írtunk) és az ausztráliai királyeukaliptusz.
Ám a magasság nem minden! A benne foglalt faanyag mennyiségét, tömegét tekintve az Elnök kenterbe ver minden örökzöld mamutfenyőt és eukaliptuszt. Csúcsába egyszer villám csapott, azóta élettelenül meredez 75 méter magasban. Négy roppant ága (egyenként is vannak akkorák, mint egy-egy jól megtermett fa) deréktájt hajtott ki hatalmas törzséből, ágas-bogas, sűrű koronája gombafelhőként takarja az égboltot.
Az Elnök törzse nem olyan vaskos, mint fajtársáé, General Shermané – Sherman tábornok a földkerekség legterebélyesebb óriása. Az Elnök koronája viszont jóval teltebb, közel kétmilliárd levél alkot benne sűrű lombtömeget.
A mamutfenyők egymással versengve törnek mind magasabbra, növesztenek egyre szélesebb koronát, hogy minél több napfényhez és vízhez jussanak. Ráadásul a fák – a gravitáció korlátozta szárazföldi emlősökkel és madarakkal ellentétben – termőképességüket elérve sem hagynak fel a növekedéssel, kedvükre gyarapodhatnak tovább.
Természetesen a növényvilág óriásaira is hat a nehézkedés – hogyne hatna, csak épp nem úgy, mint mondjuk a kondorkeselyűre vagy a zsiráfra. A gigászi fáknak nem kell mozogniuk, így egyre több és több anyagot halmozhatnak fel, rendkívüli mód megerősíthetik növénytestüket.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2012. decemberi lapszámában.
Középkori szörnyek életre keltői
Így tökéletesítik a mai mesterek a kőmegmunkálás ősi technikáját, és alkotják újjá egy angliai katedrális hajdanvolt szépségét.
Évmilliók titkát őrző barlangok
Egy vakmerő klímakutató feltáratlan üregekbe hatolt be Grönland északi részén. A barlangok kövei nem csak a régmúltról tudósítanak; a jövőt, a globális felmelegedés várható alakulását is sejtetik.
Nagyon látni akartam apám lepkéit
Fotósunk mindent elkövetett, hogy megtalálja a világ egyik legritkább lepkéjét, mert azt a lepkét az ő apja után nevezték el.
Imádott és utált csörgőkígyók
A megújhodás jelképeként tisztelik, az alvilág hírnökeként kárhoztatják. Vadásznak rá, a képzelet sötét bugyraiba száműzik. Sikerül-e eloszlatni a félelmeket, még mielőtt végleg kiirtjuk a legendás csörgőkígyót?
Bemutatjuk az erdők apró gondozóit
Hangyák sokadalma lövelli a potrohvégükön nyíló méregmirigy savtartalmú váladékát a fenyegető ellenség, jelen esetben Ingo Arndt fotós asszisztense felé, aki a hatás kiváltása érdekében egy szövetdarabot lengetve ingerelte bolyuk mellett a Formica polyctena fajhoz tartozó vöröshangyákat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
