Csokitörténet
Ha csokoládét eszel, ne csupán az ízlelőbimbóid dőzsöljenek; legyen jó a kedélyednek, az orrodnak, a szemednek, a vérnyomásodnak, a bőrödnek (s ha a csokival koccintani lehetne, a fülednek) is!
Írta: Szále László
…Föltűnt: az utóbbi években országszerte gombamód szaporodnak a csokoládé szentélyei, ezek a kis illatos-csábító ékszerdobozok. Igaz mindez annak ellenére, hogy az édesszájú Európában, ahol a világ csokoládétermésének hatvan százalékét elmajszolják, mi ugyancsak hátul kullogunk: fejenként és évente négy kilót fogyasztunk. Az osztrákok ennek dupláját eszik, a svájciak még többet. Azért haladunk: tíz éve alig három kilónál jártunk. Egyre fontosabb a minőség is; ez lehet az oka annak, hogy ilyen látványosan megszaporodtak a kis családi vállalkozások, boltok, manufaktúrák.
Pedig nyugodtan kimondhatjuk: magyar csokoládé nem létezik. Nemcsak azért, mert kakaóbab nem terem széles e hazában, hanem mert a csokoládé 19. századi meghonosítói mind külföldiek voltak. Csak néhány legendás név a sok közül: Stühmer, Kugler, Gerbeaud, Hauer, Meinl, a Stollwerck testvérek.
A mecklenburgi születésű Stühmer Frigyes építtette itthon az első csokoládégyárat 1883-ban Pesten, a Szentkirályi utcában. Merész vállalkozás volt ez a német, osztrák, cseh konkurencia mellett; addig minden csokoládéval próbálkozó vállalkozó belebukott. Stühmernek is csak azért sikerült, mert eleinte a cukorkaüzlet nyereségéből fedezte a csokoládégyártás veszteségeit.
Fia, Géza vitte tovább az üzletet: 1920 és 1941 között hatvanhárom boltot nyitottak, 1921-ben Szerencsen megalapították a Magyar Kakaó és Csokoládégyár Rt.-t. 1927-ben megjelent a kirakatokban a Boci csoki, majd az azóta ugyancsak legendássá lett macskanyelv és konyakos meggy. Utóbbiak honosításának dicsőségét azért ne vegyük el Gerbeaud Emiltől – ő vásárolta meg a Vörösmarty téri üzletet 1884-ben Kugler Henriktől (attól a Kuglertől, akit József Attila tett halhatatlanná első versében: „De szeretnék […] öt forintért kuglert venni…”). A két világháború között már virágzott a csokoládéipar. Konzorciumok jöttek létre, a cukor-, szesz- és sörgyárak is belevágtak a csokoládégyártásba. Az addig sörben „utazó” Dreher Antal 1923-ban társult a Maul céggel, megszületett a Dreher és Maul Kakaó és Csokoládégyár. A száraz ipartörténetet színesítendő, tegyük hozzá: ott készült először csokis parány.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2013. februári lapszámában.
Az év képei 2024
A National Geographic magazin fotósai fáradhatatlanul járják a világot, hogy megörökítsék a bámulatos tájakat és döbbenetes pillanatokat. A következőkben az idei esztendő legizgalmasabb képeiből tallózunk.
Mesélő kövek
Észak-Amerika őslakosai évezredeken át sziklarajzokon örökítették meg történeteiket. Egyre több ilyen ábrázolást fedeznek fel a kutatók, és azon is nagyon igyekeznek, hogy megismertessék a nagyközönséggel az egykor volt kultúrák örökségét.
Shackleton hajója: megvan végre!
Hogyan találta meg egy roncsvadász hajó elszánt csapata az 1915-ben elsüllyedt Endurance-t Antarktika jege alatt, és hogyan oldotta meg a sarkkutatás egyik rejtélyét?
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
