Légből kapott robotok
Határellenőrzés, bűnüldözés, permetezés – sok feladatuk lehet. Olyan idők is jöhetnek, amikor mindenkit a drónok tartanak majd szemmel.
Írta: John Horgan
Fényképezte: Joe McNally
Szeptember 11-e után
Az ezredforduló táján még csak az amatőrök és a hadiipar kutatói foglalkoztak drónokkal. Előbbiek kedvtelésből röptettek rádióvezérlésű minirepülőket és -helikoptereket, a hadsereg pedig felderítésre vetett be pilóta nélküli robotgépeket, például a General Atomics Predatorát. Azután jött a 2001. szeptember 11-i terrortámadás, majd az amerikai hadsereg lerohanta Afganisztánt és Irakot – a modern harcászat villámgyorsan igazi harci eszközzé léptette elő a drónokat.
A rakétával fölszerelt Predator és a valamivel nagyobb Reaper bevetésével több ezer kilométer távolságból, Nevadából vagy New Yorkból is földeríthette (és ha az volt a parancs, meg is semmisíthette) a kezelőszemélyzet a kiszemelt célpontot. Ahogy nőtt a kereslet, a repülőgép- és űripar kisebb típusokkal is előrukkolt. Egyre intelligensebb chipek, egyre nagyobb felbontású kamerák kerültek a drónokba, és lassacskán egyéb célok is fölmerültek (már a levegő összetételének vizsgálatára, meghatározott vegyszerek, kórokozók és radioaktív anyagok mennyiségének mérésére is készülnek drónok). 2002-ben még kétszáz minirepülője sem volt az amerikai haderőnek, ma már tizenegyezernél több drón szolgál a hadsereg kötelékében. Óvják az emberéletet, enyhítik a rombolás mértékét, és sok pénzt takarítanak meg.
John Pike, a GlobalSecurity.org katonai tanácsadó cég szakértője azt mondja: már a következő évtizedekben drónok váltják le a pilóta vezette harci gépek zömét. Pike jóslata szerint a Lockheed Martin cég ma még fejlesztés alatt álló F–35-ös Lightning II vadászgépe lesz „a legutolsó katapultos géptípus, de azt is úgy tervezik, hogy villámgyorsan át lehessen alakítani drónná.”
Legkevesebb ötven országnak van már drónja, Kína, Izrael és Irán maga is gyárt bizonyos típusokat. A repülőgépgyárak, egyetemek és kutatóintézetek sokféle méretváltozattal kísérleteznek a robotmolytól és -kolibritől a 45 méter fesztávú Phantom Eye-ig; utóbbi, a Boeing cég hidrogén-meghajtású óriásdrónja akár négy napon keresztül cirkálhat 20 ezer méter magasan.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2013. márciusi lapszámában.
Az év képei 2024
A National Geographic magazin fotósai fáradhatatlanul járják a világot, hogy megörökítsék a bámulatos tájakat és döbbenetes pillanatokat. A következőkben az idei esztendő legizgalmasabb képeiből tallózunk.
Mesélő kövek
Észak-Amerika őslakosai évezredeken át sziklarajzokon örökítették meg történeteiket. Egyre több ilyen ábrázolást fedeznek fel a kutatók, és azon is nagyon igyekeznek, hogy megismertessék a nagyközönséggel az egykor volt kultúrák örökségét.
Shackleton hajója: megvan végre!
Hogyan találta meg egy roncsvadász hajó elszánt csapata az 1915-ben elsüllyedt Endurance-t Antarktika jege alatt, és hogyan oldotta meg a sarkkutatás egyik rejtélyét?
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
