Vatikán titkos aktái
Négyszáz esztendeje vigyázza az egyháztörténet kincset érő iratait a Pápai Állam levéltára.
Írta: Marco Merola
Fényképezte: Marco Ansaloni
A Vatikáni Levéltárat V. Pál pápa alapította 1612-ben. Az archívum nem hivatalos története azonban korábban kezdődött: a prefektus előtt heverő iratok tanúsága szerint már a 16. században sokan folyamodtak okmányokért a pápához. Az Archivum Secretum (a név nem titkos, hanem magánlevéltárat jelent!) minden időben a hivatalban lévő pápa tulajdonának számított. „Tessék, ez itt a Cenci család egyik bíróság elé citált tagjának kérvénye: valamilyen közjegyzői okiratot igényelt volna a levéltártól, hogy tisztázza magát. Balszerencséjére a kért iratot sehogyan sem lelték, valamiképpen elkallódott. Pedig az archívum már akkor is készséges és jól működő intézmény volt, örömest küldött volna másolatot.”
Az egyház a nagy keresztényüldözések óta szükségét érzi, hogy dokumentálja történelmét. Miután Nagy Konstantin császár 313-as ediktumában törvényessé tette vallásukat, a keresztények úgynevezett sacra scriniában kezdték gyűjteni kódexeiket és irataikat. Abból az időből sajnos egyetlen írás sem maradt fenn: hódítók, fosztogatók, tűzvész martaléka lett mind, pusztulásukkal hosszú idő törlődött ki az írott emlékezetből
A Vatikáni Levéltár máig fennmaradt kincsei közül a legkorábbiak a 8–9. századból valók. Az egyházi szövegeket tartalmazó legrégebbi könyv, a Liber diurnus Romanorum Pontificum melletta gyűjtemény becses darabja a veronai templomnak szóló, 809-ben íródott adománylevél.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2013. áprilisi lapszámában.