Bőségünk zavara
Ha nem vigyázunk, a mezőgazdaság tönkreteheti a Földet. Pedig kevesebb vegyszerrel is megtermelhetnénk mindazt a táplálékot, amire szükségünk van – tudjuk is, hogyan.
Írta: Dan Charles
Fényképezte: Peter Essick
Nitrogén. Vegyjele: N. Rendszáma: 7. Színtelen, szagtalan gáz. Nélküle nincs termékeny talaj.
A nitrogén a mezőgazdaság hajtóanyaga, a bőség záloga zsúfolt és éhes világunkban.
Ha nem lenne ez a különc, más gázokkal szobahőmérsékleten nem közösködő elem, megállna a fotoszintézis, a növények nem növekednének, mert nem képződnének bennük fehérjék. Alapélelmiszereink forrásai, a rohamosan gyarapodó gabonafélék (kukorica, búza, rizs) a legnagyobb nitrogénigényű növények közé tartoznak – több nitrogénre van szükségük, mint amennyit a természet önmagában nyújthat nekik.
A modern vegyészet pótolni tudja ezt a hiányt. A légkör roppant tartalékaiból vett nitrogént vegyi üzemekben, földgázból nyert hidrogénnel hozzák össze katalizátor jelenlétében, nagy nyomáson és magas hőmérsékleten. Ezzel az ipari módszerrel, az úgynevezett Haber–Bosch-eljárással állítják elő a növények nitrogénéhségét enyhítő, erősen reakcióképes vegyületeket. A nitrogéntartalmú műtrágyákból évente több százmillió tonnányit használnak fel világszerte, s ez meg is látszik a terméseredményeken. Műtrágyák nélkül az emberi civilizáció nem létezhetne mai formájában, bolygónk képtelen lenne ellátni immár hétmilliárdnyi lakóját. A testünk izmaiba és egyéb szöveteibe beépülő nitrogén csaknem fele valamelyik műtrágyagyár közvetítésével kerül asztalunkra. Az újkori csodának azonban súlyos ára van. A műtrágyából kimosódó nitrogén megfojtja a tavak, folyótorkolatok élővilágát, szennyezi a talajvizet, sőt a klíma melegedéséhez is hozzájárul.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2013. májusi lapszámában.