Kalandvágy
Mi ösztökéli a felfedezőt, hogy szembeszálljon a veszéllyel, hogy továbbmenjen, amikor mindenki más visszafordul?
Írta: Peter Gwin
Vakmerőnek kell lennünk, ha új utakon akarunk járni. Ismeretlen tájakon, veszélyes kórokozók között a laboratóriumban, de akár egy vadonatúj vállalkozás beindításakor is seregnyi lehet a veszély. Vajon mi ösztökélte Kolumbuszt, amikor nekivágott az ismeretlen óceánnak, mi adott bizonyságot Edward Jennernek, amikor az első gyermeken kipróbálta himlővakcináját? Honnan volt mersze Henry Fordnak kijelenteni, hogy az automobil leválthatja a lovat? Honnan volt mersze Powellnek semmibe venni emberei figyelmeztetését és a nyilvánvaló veszélyeket, amikor még mélyebbre hatolt a Grand Canyonba?
Olykor egyértelmű a kockázatvállalás indítéka: anyagi haszonra, hírnévre tehet szert, politikai előnyöket kovácsolhat vagy életet menthet a vakmerő. Sokan vannak, akik készek kisebb-nagyobb kockázatot vállalni nemes vagy nemtelen célokért. Ám ahogy nő a veszély, gyorsan fogy a bátrak tábora, s a végén már csak azok maradnak, akik a legnagyobb veszedelmektől sem riadnak vissza, akik hírnevüket, vagyonukat, sőt akár az életüket is hajlandóak kockára tenni. Rejtély, mi késztet egyeseket arra, hogy mindent egy lapra tegyenek fel, és vakmerőségüknek a baljós kilátások dacára újra meg újra bizonyságát adják.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2013. júniusi lapszámában.