Gépesített Mars-túra

Írta: John Grotzinger

De mi az, amit ilyen nagy nekibuzdulással keresünk? Nos, a Curiosity marsi életjelek után nyomoz. A nagy kérdés: létezett-e valaha élet a vörös bolygón? Nem magukat az élőket keressük (ahhoz a Curiosity eszközei sem tudnak eleget), hanem az utánuk maradt szerves nyomaikat. Méréseivel a robot azt segít eldönteni, merre érdemes majd az élet bizonyítékait keresnünk a Marson. 

Három összetevőt feltétlenül tartalmaznia kell az életadó környezetnek: vizet, energiaforrást és az élő szervezet vegyi építőelemeit, mondjuk széntartalmú anyagokat. Azt már tudjuk, hogy régen  volt víz a Marson. A bolygó körül keringő szondák ősidőkből való folyóvölgyeket fényképeztek le, a marsjárók pedig olyan ásványokra bukkantak, amelyek kristályaikban vizet is tartalmaznak. A Curiosity az élet másik két alapfeltétele után kutat: olyan kőzetekre vadászik, amelyek a földihez hasonló, nedvesebb környezet nyomait őrzik. Eredetileg úgy terveztük, hogy a Sharp-hegyen, a Gale-kráter üledékes rétegeiből veszünk mintákat, de már a leszállóhely közelében kecsegtető terepre bukkantunk, ezért úgy döntöttünk: először ott fúrunk. Jó állapotban megőrződött, vizsgálható mintát csak a kő belsejéből remélhettünk.

Jó húszéves pályafutásom során sokszor tapasztaltam, hogy ilyen mintát a Földön sem könnyű beszerezni. Ahhoz pedig bődületes szerencse kell, hogy egy másik bolygón ősi szervezetek után maradt szerves molekulákra bukkanjunk.