Írta: Robert Irion
Fényképezte: Mark Thiessen
Illusztrálta: Dana Berry
Rég tisztában vagyunk azzal, hogy a bolygók, az üstökösök és a Nap körül keringő egyéb égitestek örvénylő por- és gázkorongból keletkeztek mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt.
Sokáig tartotta magát a nézet, hogy a Naprendszer alkotói nagyjából ma is ott róják égi útjukat, ahol létrejöttek; eszerint az üstökösök a Neptunuszon túli, jéggel és széndús porfelhőkkel teli térségben születtek.
Igen ám, de az Inti sötét szemcséi olyan különleges anyagokat – például volfrám- és titán-nitridet – tartalmaznak, amelyek 1700 Celsius-fok feletti hőmérsékleten alakulnak ki, tehát csakis a születő Nap közeléből származhatnak. Ugyan miféle kozmikus események nyomán jutottak el a Naprendszer külső övezetébe?
„Elképedve láttuk, hogy a Naprendszer leghidegebb tagjai tűzforró környezetből való anyagokat tartalmaznak. A Naprendszer tehát a szó szoros értelmében kifordult önmagából annak idején” – magyarázza Donald Brownlee, a Stardust csapat vezetője.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2013. júliusi lapszámában.
Titokzatos mélységekben
Búvárjárművekkel és ultramodern eszközökkel vizsgálják a kutatók bolygónk legkevésbé feltárt élőhelyét, az óceánok mélyét.
Többrétű küldetés
Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.
Így áll össze egy szaurusz
A kiásástól a kiállításig: években mérhető, észbontóan aprólékos munka és sok millió dollár kell egy dinoszaurusz föltámasztásához.
Üdvözöljük a barna medvék földjén!
Alaszka zordon katmai part vidékén személyes ismeretséget köthetünk a rettegett csúcsragadozókkal.
Denevérek: igaz szerelmi történet
Sokan irtóznak tőlük, de olyanok is vannak, akik beleszeretnek a denevérekbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
