Veszedelmes viszonyok
Ember és oroszlán: problémás szomszédok. Konfliktusaikat mindkét faj erősen megsínyli.
Írta: David Quammen
Fényképezte: Brent Stirton
Mit tehetünk, hogy megállítsuk fajuk hanyatlását, hogy ne fogyatkozzanak, hanem újra sokasodjanak az oroszlánok? A valóban biztos menedéket nyújtó kiterjedt, védett területekre, a falkák legfontosabb élőhelyeire kell összpontosítanunk erőfeszítéseinket, állítja sok szakértő. Ilyen vidék a Tanzánián és Kenyán áthúzódó Serengeti park, a Selous vadrezervátum Tanzánia délkeleti részén, a Ruaha-Rungwa park Nyugat-Tanzániában, az Okavango-Hwange park Botswana és Zimbabwe területén, valamint a Mozambik, Zimbabwe és Dél-Afrika közös határánál húzódó Limpopo és benne a Kruger park. Afrika oroszlánjainak fele az öt fölsorolt ökoszisztéma valamelyikében él; állományaik genetikai szempontból kellően változatosak, így minden bizonnyal hosszú távon is életképesek lehetnek.
Craig Packer drasztikus megoldást javasolt: az oroszlánmenedékeket, legalábbis bizonyos határszakaszokon, be kell keríteni. Minden másnál hathatósabb megoldás az illegális behatoló – nomád pásztor, elbitangolt jószág, orvvadász –, és természetesen a kóborló oroszlánok föltartóztatására, ha dróthálóra meg betonoszlopra, azután pedig a kerítésrendszerek rendszeres átvizsgálására és karbantartására költjük a rendelkezésre álló pénzeket, hangoztatja Packer.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2013. augusztusi lapszámában.