Föl, támad a tenger!
Világméretű a klímamelegedés. A tengerek szintje emelkedik, a partokat ár fenyegeti. Van-e még esélyünk?
Írta: Tim Folger
Fényképezte: George Steinmetz
Hogy Földünkre lassan rá sem ismerünk már, annak egyes-egyedül a fosszilis tüzelőanyagokból energiát nyerő emberiség az oka. Azzal, hogy szén-dioxidot és más, üvegházhatású gázokat bocsátunk a levegőbe, az utóbbi száz évben több mint fél Celsius-fokkal növeltük a Föld hőmérsékletét, és úgy 20 centiméterrel a tengerek szintjét.
A légkörben már olyan sok az üvegházhatású gáz, hogy akkor is századokig melegedne a légkör, ha holnap fölhagynánk a fosszilis fűtőanyagok égetésével. Az elkövetkező nemzedékeknek óhatatlanul melegedő világban, emelkedő óceánok, tengerek között kell majd élniük, és egyre gyakrabban kell szembenézniük pusztító kataklizmákkal.
Idén májusban a légkör szén-dioxid-koncentrációja elérte a 400 ppm-et (a légkörben egymillió részecskéből már nem kevesebb mint négyszáz részecske szén-dioxid-molekula). Utoljára hárommillió éve volt ilyen nagy ez az érték; a tengerszint akkoriban 20 méterrel lehetett magasabb a mainál, az északi féltekén alig volt jég.
Még évszázadokba telne, hogy az óceánok szintje újból elérje ezt a magasságot, tehát sok múlik azon, sikerül-e visszafognunk magunkat. Egyelőre rövid távon sem tudjuk megjósolni a jövőt; a fejlemények már eddig is rácáfoltak a várakozásokra, becsléseink sokszor túl derűlátónak bizonyultak.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2013. szeptemberi lapszámában.
Szélsőségek 12 hónapja
Az északi-sarkvidéki Svalbard, a Föld leggyorsabban melegedő tája példázza, miként hat a klímaváltozás a szárazföldre, a tengerre és az élővilágra.
Rejtelmes, másvilági nyálkagombák
Nyirkos viszonyok között, spóratömeggel szaporodnak, sokkal inkább amőbák, mint penészgombák.
Egy háború hosszú árnya
Koszovó élni és boldogulni akar, ezért mindent megtesz, hogy elismertesse függetlenségét a világgal, és rendezze konfliktusait Szerbiával.
Erőszakkal elszakítva
Századokon át bevett gyakorlat volt, hogy az észak-amerikai őslakos családoktól elszakították, és internátusokba, missziós iskolákba vitték átnevelésre a gyerekeket.
Elefántok és ember: lehet jobb a viszony?
Gyorsan megtanultak a közelségünkben élni. Mi vajon tudunk-e alkalmazkodni hozzájuk?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
