Yukon kincses rengetege
A bányászat mohósága már Észak-Amerika utolsó háborítatlan vidékét fenyegeti.
Írta: Tom Clynes
Fényképezte: Paul Nicklen
Yukon területe Kaliforniáét is meghaladja, lakossága ugyanakkor alig 37 ezres. Olyan ez a végeláthatatlan territórium, mint valami roppant ék Alaszka és Kanada között. Északon a Beaufort-tenger mossa partjait, dél-délkelet felé hatalmas területet foglal el a tavak pettyezte tundra, az erdők, hegyek, mocsarak és folyórendszerek mozaikja. Kanada legmagasabb ormai között, Kanada legnagyobb gleccsere szomszédságában, a Yukon terület maroknyi népe elszórt közösségekben, kicsi falvakban és a régió fővárosában, Whitehorse-ban él.
Gazdag állatvilágával a Yukon terület amolyan sarkvidéki Serengeti, ahol az évszakok szélsőségei karibuk és más emlősök roppant csapatait késztetik vándorlásra. Az egyik legzordabb körzet, a Peel folyó medencéje Skóciánál nagyobb területről gyűjti össze a vizet. „A Peel vidéke az egyik utolsó hely, ahol még érintetlenek a ragadozó-préda viszonyon alapuló ökoszisztémák. Grizzlik, farkasok és sasok menedéke, világméretekben egyedülálló élőhely ez a táj” – hangsúlyozza Karen Baltgailis, a Yukoni Természetvédő Társaság (ycs) munkatársa.
Yukon hosszú időn át a vándorló emberfajnak is fontos állomáshelye volt. A legutolsó eljegesedés idején, amikor Kanada jó részét másfél kilométer vastag jégtakaró fedte, Alaszka és Yukon egy hajdanvolt száraz, jégmentes térséghez, a Szibériát Észak-Amerikával összekapcsoló Bering-földhídhoz tartozott. A Yukon sarkvidéki övezetében föllelt, szénizotópos kormeghatározással legalább 25 ezer évesnek taksált állatcsontokat egyes régészek szerint emberelődeink törték föl. Sokan vitatják ezt a nézetet, de tény, hogy 13 ezer évvel ezelőtt, amikor a gleccserek visszahúzódtak, észak–déli irányban több folyosó is megnyílt vándorló fajunk előtt, bizonyíthatóan több embercsoport megtelepedett ezen a tájon. A nomád vadászok kultúrájukat és technikai ismereteiket is széles körben meghonosították, idővel dene (más néven: atabaszk) nyelvük is elterjedt; az Egyesült Államok délnyugati részén élő apacs és navahó indiánok manapság, sok évszázaddal később is őriznek nyelvükben olyan szavakat és mondatszerkezeti jellemzőket, amelyek egyes yukoni őslakos törzsek nyelvében ugyancsak megtalálhatóak.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2014. februári lapszámában.