Csillagfalók
A fekete lyuk kihunyt, magába roskadt csillag; anyaga olyan sűrűvé tömörödött, hogy a fényt sem engedi szabadon.
Írta: Michael Finkel
Illusztráció: Mark A. Garlick
Saját Napunk minden különösebb hűhó nélkül végzi majd be csillaglétezését.
Tömege a csillagok között átlagosnak számít, így miután úgy ötmilliárd év múlva elfogy magjában a hidrogén, befejezi fúziós energiatermelését, ledobja külső rétegeit, magja pedig kompakt, forró és sűrű, földtömegnyi fehér törpévé zsugorodik.
A Napnál tízszer nagyobb csillag már sokkal drámaibb körülmények között pusztul el. Külső rétegeit gigantikus szupernóva-robbanás közepette veti le, a kataklizma során néhány héten át a Világegyetem legfényesebb objektumai között ragyog. Magja azután, a gravitáció szorításának engedve, általában alig 20 kilométer átmérőjű, szédítő iramban pörgő neutroncsillaggá töpped össze. A neutroncsillag anyagából már egy kockacukornyi is egymilliárd tonnát nyomna a Földön; ha csak egy borsószemet dobnánk a neutroncsillag felszínére, az iszonyatos gravitáció miatt atomrobbanással érne föl a becsapódás ereje.
Hol van mindez attól az energiaözöntől, amely egy húsz naptömegnyi csillag halálakor szabadul föl! Ha a Világegyetem történetének kezdetétől minden ezredmásodpercben fölrobbantottunk volna egy atombombát, mostanáig összesen nagyjából annyi energiát szabadítottunk volna föl, amennyi egy húsz naptömegnyi csillag összeomlásakor keletkezik. Az óriáscsillag önmagába roskad, hőmérséklete 55 milliárd Celsius-fokra szökik, gravitációja akkora lesz, hogy egy hegynyi vastömböt is homokszemnyivé préselne össze. Magjában az atomok elektronokra, protonokra és neutronokra hasadnak, majd szinte azonnal kvarkokra, gluonokra és leptonokra esnek szét. Minden egyre kisebb és sűrűbb lesz, mígnem…
Hát ez az. Fogalmunk sincs róla, mi történhet ezután, mert ezen a ponton becsődöl a Világegyetem legtöbb jelenségét magyarázni képes két fő teória: a gravitáció elmélete és a kvantummechanika. Annyi bizonyos: fekete lyuk születik.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2014. márciusi lapszámában.
Titokzatos mélységekben
Búvárjárművekkel és ultramodern eszközökkel vizsgálják a kutatók bolygónk legkevésbé feltárt élőhelyét, az óceánok mélyét.
Többrétű küldetés
Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.
Így áll össze egy szaurusz
A kiásástól a kiállításig: években mérhető, észbontóan aprólékos munka és sok millió dollár kell egy dinoszaurusz föltámasztásához.
Üdvözöljük a barna medvék földjén!
Alaszka zordon katmai part vidékén személyes ismeretséget köthetünk a rettegett csúcsragadozókkal.
Denevérek: igaz szerelmi történet
Sokan irtóznak tőlük, de olyanok is vannak, akik beleszeretnek a denevérekbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
