Gallok hajója, franciák folyója
2004 nyarán egy leletek után kutató búvár 4 méteres mélységben jókora, fából készült alkotmány körvonalait vette észre.
Írta: Robert Kunzig
Fényképezte: Rémi Bénali
A Monte Testaccio 2 hektár kiterjedésű, 50 méter magas domb Rómában, tele korsócserepekkel, főként hispániai eredetű amforák maradványaival. A 70 literes olajosedényeket annak idején a Tiberis folyó mentén, a kikötői raktárépületek mögött hajigálták el. A helyszínen feltárásokat végző spanyol régészek szerint a Monte Testaccio cseréptömege az 1. században kezdett gyülemleni; a Római Birodalom akkor már fénykorát élte, javában terjeszkedett és gyarapodott.
Ugyanabban az időben Gallia provinciában – a mai Franciaország déli partvidékén –, a Rhône mentén fekvő Arelatum kikötőjében a rakodómunkások másként oldották meg a dolgot: a kiürült edényeket egyszerűen bedobták a folyóba. Arelatum, mai nevén Arles, Gallia jómódú kapuvárosa volt: a Földközi-tenger mellékéről özönlő árut a kikötőben folyami hajókra rakták. A bárkákat aztán vontatók ezrei húzták föl a Rhône-on, hogy az élelmiszer eljusson a birodalom északi területeire, egyebek közt a germán határvidéken állomásozó légiókhoz.
„Mindenfelől jött ide áru, a forgalmas utak kereszteződésében épült Arelatum nagyon meggazdagodott” – magyarázza David Djaoui, a helyi múzeum régésze. A folyó bal partján ma is áll a város amfiteátruma, a jobb parton kilométerhosszan elnyúló kikötőből azonban alig maradt valami. A legszembeötlőbb a víz alatt sötétlő árnyéksáv – a római időkben folyóba dobált hulladék hosszan elnyúló halma.
Ami a rómaiaknak hulladék volt, az utókornak korántsem az. Történt ugyanis, hogy 2004 nyarán egy leletek után kutató búvár 4 méteres mélységben jókora, fából készült alkotmány körvonalait vette észre a római időkből maradt hulladékhalomban. Mint kiderült, egy 31 méter hosszú dereglyére bukkant. A teherbárka szinte teljesen épen vészelt át két évezredet az iszap- és cseréptömeg alatt, sőt utolsó rakományát és a legénység egynémely személyes holmiját is megőrizte.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2014. áprilisi lapszámában.