Széntüzelés
A legsúlyosabban szennyező ásványi tüzelőanyag. Évente mintegy nyolcmilliárd tonnát égetünk el belőle, a kérdés tehát egyre sürgetőbb.
Írta: Michelle Nijhuis
Fényképezte: Robb Kendrick
A szénnel márpedig nem lehet tisztán bánni, hangoztatják a környezetvédők.
Igazuk van. Vegyük például az Appalache-hegység nyugat-virginiai vonulatát: ott egész hegyeket tüntetnek el, csak hogy hozzáférjenek a szénhez, közben savas vízzel szennyezik, narancsvörösre festik a folyókat, patakokat. De vehetjük Peking (Beijing) belvárosát is, ahol ma jobban tele van füsttel a levegő, mint a repterek dohányzóhelyein. Kínában évente egymilliónál is több áldozatot szed a jórészt széntüzelésből eredő levegőszennyezés – és ehhez vegyük még hozzá azt az ezer meg ezer bányászt is, akik Kínában és a glóbusz más részein munka közben vesznek oda.
Persze nem újak ezek a problémák. John Evelyn angol író már a 17. század végén – a northumberlandi és walesi szén akkoriban alapozta meg az ipari forradalmat – arról panaszkodott, hogy Londont bűzös, fekete füst üli meg. Három évszázad múltán, 1952 decemberében vastag, korommal teli füstköd ereszkedett Londonra, és egy hosszú hétvégén át nem mozdult. A következő hónapokban valóságos járvány tört ki a városban, 12 ezren haltak meg különféle légzőszervi megbetegedésekben. 1948. októberi hétvégén középiskolások játszottak futballmeccset a 12 ezer lakosú pennsylvaniai Donorában. A nézőknek egyszer csak föltűnt, hogy sem a játékosokat, sem a labdát nem látják már: a közeli széntüzelésű cinkkohó füstje teljesen elborította a pályát. Néhány napon belül húszan meghaltak, hatezren megbetegedtek.
A szénbányászat súlyos gondok okozója. Nincs mit szépíteni: a széntüzelés az energiatermelés legerősebben szennyező, legtöbb ártalommal járó módja. Ugyanakkor az is tény, hogy a szén az egyik legolcsóbb, egyelőre nélkülözhetetlen tüzelőanyagunk. A kérdés így nem az, hogy energiaforrásként tiszta lehet-e a szén valaha is. Nem lesz, nem lehet tiszta – viszont tisztábbá tehetjük, ha kitaláljuk, miként kerülhetjük el a környezeti katasztrófát, miként óvhatjuk a széntüzelés kártételeitől bolygónk máris jócskán átalakult éghajlatát.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2014. áprilisi lapszámában.
A hit erődje
Íme a híres-nevezetes Alhambra, ahonnan közel 300 éven át kormányozták Hispánia utolsó muszlim monarchiáját.
Miért kevesebb a karibu, mi lesz Észak szarvasával?
Évezredeken át karibuk óriási csordái rótták Észak-Amerika északi tájait. Számuk azonban mára jelentősen megcsappant, és egyelőre nem tudni, miért.
Az időjárás bűvöletében
Kállai Márton fotográfus az időjárás, a klímaváltozás hatását örökíti meg - és azokat, akik mindezt dokumentálják.
Hullámmal vadászó orkák
Elképesztő fotók dokumentálják, ahogy fegyverré formálják a vizet a kardszárnyú delfinek.
Tűz és jég
Az Atlanti-óceán déli medencéjében, egy vulkáni sziget kúpjában ritka természeti képződmény, lávató rejlik. Egy vakmerő csapat nemrég fölkerekedett, hogy közelebbről is szemügyre vegye a helyszínt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
