Hajóboncolók
Bangladesben rettenetes a nyomor – megvan tehát az oka, hogy a világ egyik legveszélyesebb, legalantasabb munkájára is bőven akad jelentkező.
Írta: Peter Gwin
Fényképezte: Mike Hettwer
Az óceánjárók masszív alkotmányok, a legmostohább viszonyok között is dacolniuk kell az időjárással és a tengerrel, az elemek haragjával. Mivel a hajókba azbesztet, ólmot és egyéb mérgező anyagokat is beépítenek, az iparosodott országokban szigorúan szabályozzák a bontást, ez pedig tetemes költségeket jelent. A tengerjáró hajók zömét így olyan országokban – Bangladesben, Indiában, Pakisztánban – bontják szét, ahol olcsó a munkaerő és ritka az ellenőrzés. A reformok pedig késnek: Indiában szigorodtak valamelyest a munka-és környezetvédelmi előírások, ám Bangladesben (ahol 2013-ban nem kevesebb mint 194 roncsot szedtek szét) ma is nagyon veszélyes, és súlyosan környezetszennyező tevékenység a hajóbontás.
Az is tény, hogy hajók bontásával nagy pénzt lehet szakítani. Chittagongi bennfentes aktivisták mesélték: ha ötmillió dollárt fektet egy átlagos tengerjáró hajó bontásába, a bangladesi nagyvállalkozó három-négy hónap alatt egymilliós profitot hoz össze, pakisztáni versenytársa viszont jó esetben szűk kétszázezret. Dzsafár Alam, a bangladesi hajóbontók szövetségének vezetője tagadta, hogy ilyen nagy lenne a profitjuk. „A hajótól függ, meg sok minden mástól is, például az acél piaci árától.”
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2014. júniusi lapszámában.
Festői látvány, fakó színek
Álomszerűen idilli képek a színes fotográfia hőskorából. Hogy mi voltaképpen az autokróm képek titka? A burgonyakeményítő.
Élet a vadonok vadonában
Mozambik a helyieket érdekeltté téve oltalmazza legnagyobb vadvédelmi területét.
Szellemerdők
Némelyik mocsárciprus már évezredek óta őrzi a tájat. Ha jobban megismerjük őket, a mi fajunk jövőjéről is elárulhatnak egyet-mást.
Arany kupola alatt
A jeruzsálemi Sziklamecset az iszlám egyik fő szent helye, és igazi építészeti remekmű. A kutatók páratlan lehetőséghez jutottak, végre felfedhetik rejtett titkait.
Menteni a menthetőt
A hazai és a közeli országokban működő állatkertek munkatársai megannyi szokatlan, olykor kockázatos esettel találkoznak, akár emberi mulasztás akár háború vagy természeti katasztrófa az ok, minden mentés egyedi eset. Erről beszélgettünk Sós Endrével, a Budapesti Állat- és Növénykert főállatorvosával.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
