Új éléskamra 9 milliárdnak
Miért vetettek szemet nagy agrárvállalatok, külföldi befektetők a legéhesebb kontinens földjeire?
Írta: Joel K. Bourne, Jr.
Fényképezte: Robin Hammond
A világ mezőgazdaságának legmerészebb projektjeként az éhező fekete-afrikai országokban nagybefektetők próbálják megteremteni az emberiség éléskamráját. 2007 óta nagyon sokat emelkedett a kukorica, a szója, a búza és a rizs ára, így a tőkeerős agrárcégek is világszerte egyre mohóbban vásárolják a földet. Főként olyan országokkal üzletelnek, ahol olcsón vehetnek illetve bérelhetnek termőterületeket, és könnyen szót tudnak érteni a hivatalokkal.
A legtöbb szerződés Afrikában köttetik, mert a fekete kontinensen roppant területek hevernek még parlagon, és öntözővíz is van bőven. A hozamok is ott növelhetők leginkább: amíg az Egyesült Államokban, Kínában és az eu országaiban a gazdák hektáronként átlag 6 tonna búzát, kukoricát, rizst takarítanak be, Fekete-Afrikában csak hatodannyit (nagyjából annyit, amennyit Julius Caesar idejében arattak a jó években). A világban teret nyert a műtrágyázáson, öntözésen, új vetőmagok alkalmazásán alapuló zöld forradalom; 1960 és 2000 között duplájára nőtt a búza hozama, Afrika azonban nem tudta fölvenni a tempót.
A gyatra infrastruktúra és a szűk felvevőpiac, a hozzá nem értésből fakadó, elhibázott döntések és a háborúk miatt a gyarmati sorból szabadult földrészen sokáig nem indult igazi fejlődésnek, nem bontakozhatott ki a mezőgazdaság. Szerencsére ma már javulóban a helyzet. Fekete-Afrika gazdasági növekedése az utóbbi évtizedben évi 5 százalék körül alakult – ez jobb eredmény, mint az Egyesült Államok és az Európai Unió tagországainak teljesítménye. Afrika számos országában békében zajlanak a válaszások, az államadósságból is sikerült jócskán faragni. Fekete-Afrikában az emberek jó harmada már saját mobiltelefonon intézi pénzügyeit, szervezi vállalkozását, küld pénzt eldugott vidékeken élő rokonainak.
Negyedszázadnyi megtorpanás után a Világbank és a nagybefektetők ismét reményteljesnek látják, hosszú távú fejlesztésre érdemesnek ítélik Afrika mezőgazdaságát – a kontinens napjainkra az élelmiszer-termelés új módszereinek próbaterepe lett. Amennyiben sikerül négyszeresére, hektáronként 4 tonnára emelni a gabona hozamát, nemcsak a nyomorgó fekete-afrikaiaknak jut több, de ha minden jól megy, exportra is marad.
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2014. júliusi lapszámában.
A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
A Notre-Dame feltámasztása
Öt évvel a tűzvész után Franciaország leghíresebb székesegyháza hamarosan ismét megnyithatja kapuit. Hogyan zajlott a bámulatos helyreállítás, miként teremtették meg újra a hely szakrális jellegét?
A stressz új tudománya
A stressz szervezetünk védekezőmechanizmusa, minden életkorunkban befolyásolja egészségi állapotunkat. Egyre többen vizsgálják, miként zajlik ez a folyamat.
Fengéknek malacuk van
A kínai repülőtéren hagyott malacot egy nyugdíjas fotográfus és családja fogadta be. Piggy fotóról fotóra gyarapodott, és bizony szép nagy lett.
AI: A Föld-típusú bolygók kutatóit is segítheti
A Földön kívüli élet nyomait fürkésző csillagászok részletesebb képet kapnak a világűrről, és újraértékelhetik a begyűjtött adatokat, hátha valami elkerülte a figyelmüket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
