Északi kaland
Bolygónk legészakabbra fekvő szigetcsoportját az év legnagyobb részében jég borítja, ám az orosz kormány katonai támaszpont létesítését tervezi Ferenc József-földön.
Írta: David Quammen
Fényképezte: Cory Richards
A tektonikus erők működése miatt az eurázsiai kéreglemez északi peremén fekvő Ferenc József-szigetcsoport ma kimondottan magasan húzódik a tengerszint fölött. A jég visszavonulása is hozzájárul a szigetek emelkedéséhez: ha ugyanis olvadnak a gleccserek, a tömegük is csökken, kevésbé nyomják az alattuk húzódó területet, amely így emelkedni kezd (a díványpárna is kisimul, amikor feltápászkodunk róla). A jégtakaró fogyatkozása tehát a táj összképét is befolyásolja – a táj ökoszisztémájáról nem is beszélve.
Amióta kiszálltunk a Payer-szigeten, áhítattal figyelem a tüsténkedő Fayt, mígnem meghallom Romanyenko kiáltását: jegesmedve! Óriási példány bukkan föl a hegygerincen. Tetteti, hogy kicsit sem érdekeljük, de nem ver át bennünket: már ismerjük az észjárását. Amióta fogy a jég, a medvéknek nagy távolságokat kell beúszniuk, sokat kell éhezniük, ezért egyre vadabbak, egyre gyakrabban támadnak. Biztonsági őrünk, Gyenyisz Mennyikov hozott puskát, de csak végső esetben használná. „Dear colleagues, legyetek óvatosak!”
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2014. szeptemberi lapszámában.
Titokzatos mélységekben
Búvárjárművekkel és ultramodern eszközökkel vizsgálják a kutatók bolygónk legkevésbé feltárt élőhelyét, az óceánok mélyét.
Többrétű küldetés
Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.
Így áll össze egy szaurusz
A kiásástól a kiállításig: években mérhető, észbontóan aprólékos munka és sok millió dollár kell egy dinoszaurusz föltámasztásához.
Üdvözöljük a barna medvék földjén!
Alaszka zordon katmai part vidékén személyes ismeretséget köthetünk a rettegett csúcsragadozókkal.
Denevérek: igaz szerelmi történet
Sokan irtóznak tőlük, de olyanok is vannak, akik beleszeretnek a denevérekbe.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
